N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
nek felét: kb. 350 pengőt. Ha az egyházközség anyagi helyzete tovább javul, akkor intézkednek a fennmaradó rész átengedéséről is. 121 Az 1940. április 6-i presbiteri ülésen a földet újabb öt évre Rajtár Jánosnak adták ki bérletbe. Templom Bár még teljesen el sem készült, 1929. június 22-ére virradóra, éjfél és hajnali 2 óra között villámcsapás sújtotta a templomot. A csonka torony egyik ablaka betört, a villanyóra szétrobbant, a villanyvezetékek kiégtek. A kár 242 pengőre rúgott. 122 Ezt követően a templom belsejének, illetve környezetének csinosítása került előtérbe. 1931. január 23-án a járda ügyében hirdetett gyűjtést az egyházközség. Az 1933. április 20-i presbiteri ülésen szót ejtettek a kerítésről. Április 29-én a templom előtti tér parkosítását a gondnokra bízták. A május 7-i közgyűlés pedig felhatalmazást adott a kerítés kicserélésére. A felügyelőt felkérték, hogy a várossal tárgyaljon a templom előtti kert átvételéről és rendezéséről. 123 Elérte, hogy a város átvállalja a tér parkosítását. A polgármester november 18-i értesítése szerint a parkosítás után a tér gondozása az egyházközség feladata lesz. 124 Időközben 1064 pengőért elkészült a kerítés is, melynek a lefestéséről szeptember 19-én intézkedtek, s megcsinálták a templomig tartó betonjárdát is 150 pengőből (l.kép). 1932. december 14-én Mekis Jánost és a gondnokot felkérték a templom fűthetőségének megvizsgálására. A következő évi október 25-i gyűlésen a presbiterek megtudhatták, hogy az elnökség a bakancsgyárban 2 db Meidinger-kályhát vásárolt 50 pengőért. Az egyháztanács úgy döntött, hogy csak az egyiket állítja fel az oltár és a templom déli fala között megépítendő kéménnyel. A november 5-i közgyűlésre a templom fűtése megoldódott: egy kivezető csövet építettek a falba. A munka csak 200 pengőbe került. A padláson futó villanyvezetéket Bergmann-csövekbe tették át, hogy csökkentsék a tűzveszélyt. Az 1937. október 22-i presbiteri ülésen Miegend felvetette az immár 10 esztendős templom belső tatarozásának szükségességét. A fedezet előteremtése esetén a javaslatot támogatta az egyháztanács. A torony felépítésével párhuzamosan elvégezték a templom belső tatarozását is. 121 GyEEI B. 9.: Az 1937. október 22-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 122 GyEEI B. 11.: Az 1929. június 22-i jegyzőkönyv. 123 GyEEI B. 9: Az 1933. május 7-i közgyűlés jegyzőkönyve. m GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 298/1933^.