N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)
sai ismét évekre pusztává tették. Gyakorlatilag minden környező helység elnéptelenedett, lakosságuk részben a jól védett sarkadi sáncba húzódott, sokan pedig a Berettyó túloldalán fekvő és biztonságosabbnak hitt hajdúvárosokba vagy Szabolcs megyébe távoztak. Természetesen, ha elszórtan is, de egykorú levéltári források ugyancsak tanúskodnak településeink hódoltság kori életéről. Sarkad 1660 utáni történetéről a korábbi szakirodalomban szinte alig olvashattunk, ezért számít különlegességnek egy 1665 nyarán végrehajtott békési tanúvallatás, amelyben a szomszédos helységek lakóit kérdezték meg a város némely vitatott határrészének hovatartozása okán. Az ügyben július 12-én a „király emberei" Sarkadon négy, Dobozon pedig öt tanút hallgattak ki, de a tanúk között június-július folyamán más helységekből való lakosokat is megszólaltattak. A sarkadi kihallgatás során Csász Tamás, Szabó András, Szabó János és Takács János nemesek tettek vallomást Kollát István sarkadi főbíró és az ugyancsak sarkadi Pap János előtt. A jegyzőkönyvet Bagosi Mihály jegyző hitelesítette. A július 15-i összesítésben egy további sarkadi nemes, Kesztyűs György neve bukkan fel. 14 A tanúkihallgatások Sarkad történetének egyedülálló forrásait képezik, mivel ebből az időszakból ezek az első olyan híradásaink, amelyek bizonyítják, hogy a város átvészelte a Nagyvárad eleste körüli zűrzavaros időszakot. A város további meglétét igazolja, hogy 1677-ből két pecsétjük is fennmaradt „Sarkad Várossi petsettye. 1677.", ill. „Sigil. Opp. Sarkad. 1677." felirattal. 15 Egy 1668-ban felvett jegyzőkönyvben, amely a végvári vitézeknek a hódoltság területén elkövetett kihágásait sorolja fel, zömmel Bihar vármegye területéről, ott találjuk Körösnagyharsányt és Mezőgyánt is. Harsány község („Possessio Harsány") lakosai összesen 22 ónodi, füleki, szántai, ibrányi, szendrei, valamint Hernádnémetibe való katonát neveztek meg, akik több ízben rájuk törtek, és összesen 1300 marhát, lovat és disznót hajtottak el. Emellett felverték a helységet, és különböző „portékákkal" együtt több mint 1600 forintot vittek magukkal. Mezőgyán városából (!) („Oppidum Mező Gyám") 27 ónodi vitéz összesen 500 lovat hajtott el, emellett felégettek két asztagot, egy Rácz Mihók nevű katona pedig embert is ölt. 16 A kassai haditörvényszék elé idézett 68 (!) szendrei vitéz ellen 1668. október 12-én felhozott vádpontok között ugyanakkor többek között az is szerepelt, hogy „Harsant is felverték, s marhájokat elhajtották" 17 . Ez feltehetően a fenti Bihar vármegyei 14 A békési határ kapcsán felvett tanúkihallgatásoknak két példánya is fennmaradt. A békési határ kapcsán felvett tanúkihallgatás összesítése. Békés, 1665. július 15. MOL P 654. Teleki es. lt. Békés, 1. rendű lt. - EL. XXII. 1651-1753. 2. doboz („Békésre vonatkozó iratok, 1651-1753"); „Arról való inquismo, hogy a' békésiek Csernahelyt, Détért és Verebest mi módon bírták." MOL P 657. Teleki es. lt. Nr. 8484; MOL P 659. Teleki, es. lt. Missiles. 233. 15 THALY 1869. 575. 16 NYAKAS 1986b. 188-189. 17 NYAKAS 1986a. 73.
