N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gáll Erwin - Husarik, Pavel - Margineanu, Florin: A nagylaki honfoglalás kori temető megmentett leletei. Adatok a bánsági, erdélyi és partiumi honfoglalás kori lovas temetkezés szokásához
A lovas temetkezések időrendje A honfoglalás kori lovas temetkezések alsó és felső időrendi határát szinte lehetetlen meghatározni. Ebben azonban segítségünkre lehet a sírokból előkerült tárgyak relatív kronológiája, viszont akadályt jelent, hogy eddig egyetlen teljesen feltárt temetőt sem ismerünk, az újszentesi temetőn kívül (ebben azonban nem fordult elő lovas temetkezés). A legkorábbi lovas temetkezéseket Bihar-Somlyóhegy, Kolozsvár, Zápolya utca, Kolozsvár, Szántó utca, Németszentpéter és talán Pusztabukova III. és V. halom lelőhelye jelenti. A első három temetőből sok fegyver került elő, az utóbbiak leletei pedig a 10. század első két harmadára keltezhetőek. Ugyancsak e század első felére, második harmadára keltezhetők az arad-csályai, nagyteremiai kis temető lovas temetkezései, illetve talán a gyulafehérvári vár DNy-i oldalán előkerült sír is. A 10. század első felétől, esetleg a második negyedétől keltezhető a siklói temető, amelynek feltárt 12 sírjából 8 lovas temetkezés ismert. A század második harmadától a század második feléig keltezhetőek a köröstarjáni temető lovas temetkezései is (egyetlen kivétel all. sír). A 10. század közepére vagy második harmada végére keltezhetjük a nagyszalontai 2 sír lovas temetkezését. A nagylaki tizenöt sírós temető első sírjait — a trapéz alakú kengyelek alapján — a század második harmadától vagy a század közepétől áshatták meg, az utolsó sírokat pedig a század harmadik harmadában. Későbbi, talán a század második felétől keltezhetőek a Gyulavarsánd-Laposhalom, Köröstarján, Pusztabukova IV. és IX. halom, Szászváros, Pemilor-domb lelőhelyeken feltárt sírok, de ide sorolhatók a bihari földvár mellett az eresztevényi, érkörtvélyesi, muszkai szórvány leletek is. A század végére határozható meg Hodony 17. sz. sírja, Magyarpécska leletei, Obesenyő, Dragomir halma 4. sz. sírja, valamint a Temesvár, Csóka-erdő és Vejte lelőhelye. Ali. század elejére helyezhető a dévai és a hodonyi (3. sz.) sír. A hodonyi 3. sír mellett levő 2. és 4. sírból S-végű hajkarikákkal együtt került elő egy, illetve két I. (Szent) István által veretett pénz. 82 Bizonytalan a keltezése a biharszentandrási, maroskarnai „C", a sepsiszentgyörgyi lovas temetkezéseknek. Nem tudjuk pontosan behatárolni a gyulafehérvári Mentőállomáson feltárt lovas sírok időrendjét sem. Van tehát valóságalapja annak a feltételezésnek, hogy a 10. század második felében megszaporodnak a jelképes lovas temetkezések. 83 Azonban azzal is kell számolni, ha elfogadjuk az eddigi kronológiai megállapításokat, hogy a 10. század második felében nemcsak a jelképes lovas temetkezések, hanem a temetők, illetve a sírok számaránya is többszörösére növekedett. Ugyanakkor a 10. század első két harmadára is keltezhetünk jelképes lovas temetkezéseket (pl. a Bánság északi részéről Németszentpéterről vagy akár Siklóról). A szokás 10. századi és az előtti megBEJAN-MOGA 1979. 155, Fig. S.a. BÁLINT 1969. 107-114.
