N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gáll Erwin - Husarik, Pavel - Margineanu, Florin: A nagylaki honfoglalás kori temető megmentett leletei. Adatok a bánsági, erdélyi és partiumi honfoglalás kori lovas temetkezés szokásához

létéhez sem férhet kétség, hisz a legjobb példa éppen az apahidai 5. századi királyi sír, amely a jelképes lovas temetkezések kategóriájához sorolható.

84 A leletanyag elemzése I. Viselet A férfi és a női szerepet jelző tárgyakat nehezen lehet elkülöníteni. Még a fegyverek sem csak a férfi sírokra jellemzőek, hiszen ismerünk női sírokat, melyekből pl. nyílcsúcsok kerültek elő.

85 A nőkre és a férfiakra jellemző leletanyag szétválasztását a nagylaki sírok leletei alapján az alábbiak szerint lehet meghatározni. Nemi szerep Leletanyag Nyitott hajkarika S-végű hajkarika N Lunula Gyűrű Lemezgomb Karperec F + Csat F ti F Tegez F + Nyílcsúcs F + Kés F + Csiholó Kengyel Zabla /V: női szerep; F : férfi szerep; F+: nem csak férfi szerepben használt tárgy; -: semleges, mindkét nem által nagy mennyiségben használt tárgy I. 1. Hajkarika I. 1. 1. Egyszerű, nyitott hajkarika A „B" sírból előkerült kerek átmetszem", nyitott ezüst hajkarikák a honfoglalás kori leletanyag jellegzetes típusát képviselik, mely nőknél és férfiaknál egyaránt általános. Ez a típus a sírokban leggyakrabban két példányban kerül elő, de 3, 4, 8 darabra is van példa.

86 Nagy példányszámban ismert a korszak majdnem minden leHARIIOIU 1998. XLIII. t. GÁLL 2007. 408-409; GERGELY-GÁLL 2007. Például Gyulafehérvár, Brändusei utca, 3. és 7. sír (4—4 darab); Marosgombás, 2. sír (3 darab); Temesvár, Csóka-erdő, „H" sír (4 darab). DRÄMBÄREANU-RODEAN-GLIGOR-MOGA-ANGHEL 1998. 188. IV. kép. h, m, n, o, §, u; HEREPEY 1896. 426-430; RADULESCU-GÁLL 2001. 164, 9. ábra. 15-18.