Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

Az apai ág: a Liebek 11.11.2. Munkácsy Sándor műegyetemet végzett. A Földmüvelésügyi minisztériumba került. 1918-ban mint műszaki tanácsos szerepelt. Élete végéig Budapesten lakott a Fehérvári úton. Felesége Reök Antalnak másik unokája, a mezőkövesdi Schmitt család leánya, Etelka volt. így az a különös helyzet állt elő, hogy apa (Lieb Emil) és fia (Sándor) két unokatestvért vett el, akik közel egyidősek voltak. Munkácsy rokoni kapcsolatot tartott fenn Sándorral, aki párizsi tartózkodása idején Munkácsynál lakott. A családi hagyomány szerint Sándor nősülésekor Munkácsy volt a leánykérő, biztosítva az apóst, hogy jó házasság lesz, mert „Sándort ismerem", sőt megígérte, hogy a lakásban a „falak sem maradnak csupaszok".

95 11.12. (2H) LIEB AURÉL Munkácsy önéletrajza szerint gyermekkorukban Aurél űzte a legvadabb tréfákat. Egyetlen volt a gyermekek közül, aki jó tanuló volt, és középiskolát végzett. A gimnázium I. osztályát valószínűleg Miskolcon járta, mert amikor édesapja halála után Kaplonyba került nagybátyjához, Reök Pálhoz, az 1852/53-as tanévben már a nagykárolyi gimnázium II. osztályának tanulója volt. 1854/55-ben IV. osztályos.

96 Mivel a szabadságharc után a nagykárolyi gimnáziumot algimnáziummá fokozták le, a gimnázium felső osztályait a szatmárnémeti katolikus főgimnáziumban végezte. Az évkönyvek a tanulókat tanulmányi eredményeik sorrendjében közlik, így megtudhatjuk, hogy az V. osztály 33 tanulója közül Lieb Aurél a 14. volt, a VI. osztály 30 tanulójából a 10. A gimnázium hat osztályának elvégzése után a bölcsészetet végezte, de papi pályára készült. (A VII. osztály 27 tanulójából hat volt növendékpap.) Az 1857/58-i tanévben már nem szerepel a végzettek között. Év közben megszakadtak a tanulmányai, az évkönyvben ez a megjegyzés olvasható: „Meghalt: Lieb Aurél növ. pap."

97 Vadnay szerint Kaplonyban halt meg, így ott temették el. A családi hagyomány úgy tudja, hogy mint növendék pap sokat aludt a kövön, megfázott és tüdőbajban halt meg. Munkácsy azt írja, hogy a betegség csírája még gyermekkorába nyúlik vissza, amikor pajkosságból Aurélt a kútba ejtették, és tüdőgyulladást kapott.

98 11.13. (2H) MUNKÁCSY (LIEB) MIHÁLY 1844. február 20-án született Munkácson. Február 24-én a keresztségben a Mihály Leó nevet kapta. Keresztszülői: Steiner Jakab és Reök Karolina.

99 (Munkácsy keresztszülői tehát édesanyja testvére és annak férje voltak, mindketten Békéscsabán laktak ebben az időben.) Munkácsynak a keresztségben kapott teljes neve volt tehát Mihály Leó, - viszont inkább az édesapját szokták így emlegetni, holott ő csak Mihály volt. Munkácsy nem használta így a nevét, de bizonyos esetekben nem kerülhette el. Házassága alkalmával ugyanL. a 60. jegyzetet! A nagykárolyi kat. algymnasium évkönyve - a vonatkozó évre. A szatmári katolikus nagy-gymnasium nyilvánítmánya - a vonatkozó évre. Dr. Szabó Emiiné közlése; Vadnay i.m; Munkácsy i.m. Lázár Béla: Munkácsy Mihály. 1844-1944. Budapest, 1944. 85. 34