Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

Az apai ág: a Liebek csak ezt a nevet jegyezték be Luxemburgban 1874-ben az Ell-i községházán augusztus 5-én kelt anyakönyvi kivonatba: „Michel Leo Lieb genannt Munkácsy" (Munkácsynak nevezett Lieb Mihály Leó).

100 Négy évig élt szülővárosában Munkácson, majd közel négy évig Miskolcon. Édesapja halála után - valószínűleg 1852 májusában - Békéscsabára került ott lakó nagybátyjához, édesanyja legfiatalabb testvéréhez, aki két évvel korábban, 1850-ben költözött a fővárosból Békéscsabára, hogy elkerülje a szabadságharc bukása után bekövetkezett megtorlást.

101 Miska egyfolytában hat évet töltött Békéscsabán - ebből az 1855-58 évek közötti időben volt asztalosinas -, majd mint asztaloslegény Aradra került. 1860 őszén nagy betegen visszajött nagybátyjához, aki ekkor a megyeszékhelyen, Gyulán lakott, mert állást kapott az újonnan alakult megyei tisztikarban. Itt fedezte fel tehetségét Szamossy Elek festő, és indította el a művészpályán.

102 Ezt a Miskolctól 1863-ig terjedő időszakot írta meg Munkácsy az Emlékeim с önéletrajzi írásában, fontos forrást nyújtva a regényíróknak. Miska és a Reök család kapcsolata nem szakadt meg távozásával. A festőpályán induló Munkácsy nem egyszer több hónapot töltött nagybátyja gerendási tanyáján vagy Békéscsabán. (11.13) ... ю Joseph Kohnen: Munkácsy und Luxemburg. Luxemburg, 1984. 96. " Munkácsynak Békéscsabához és a Reök családhoz fűződő kapcsolatáról 1. bővebben Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba, 1975. 12 Bővebben I. Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula, 1961. 35