A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Deli Tamás: Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához I. Szatmár-Beregi-sík

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30 (2007) 7-51. ADATOK A TISZÁNTÚL SZÁRAZFÖLDI CSIGA-FAUNÁJÁHOZ I. SZATMÁR-BEREGI-SÍK - Deli Tamás ­Bevezetés A Felső-Tisza vidékének malakofaunisztikai feltárásában Bába Károly 1 vég­zett úttörő és számos területre kiterjedő munkát. Ennek ellenére elég hiányosan is­mert a terület puhatestű faunája, főleg, ami a Szatmári-sík élőhelyeit illeti. 2 A tér­ség malakológiai kutatásához a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából 1993-ban csatlakoztam Dr. Sümegi Pállal és Kiss Jánossal. A kétéves állapotfelmé­rést követően kisebb-nagyobb kihagyásokkal szinte éves rendszerességgel végzek kutatásokat a mai napig a síkság különféle élőhelyein. Jelen tanulmányomban, a tér­ségben 1993-2005 között végzett malakofaunisztikai munkák eredményeit gyűjtöttem össze. A Beregi-síkság általános jellemzése A Beregi-síkság rövid földrajzi áttekintése A Beregi-síkság Ukrajna és Magyarország területén elhelyezkedő kistáj. Ha­zai oldalon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti térségében foglal helyet. Te­rülete 500 km 2 , nyugatról és délről a Tisza határolja, északkeleten és keleten végig az ukrán határ húzódik. 106 és 179 m közötti tengerszint feletti magasságú, a keleti részen ármentes, egyébként ártéri szintű, az ármentesítések előtt árvizekkel elöntött tökéletes síkság. A síkságot elhagyott morotvák szabdalják. A Kaszonyi-hegy a környező Zápszonyi-, Nagybégányi- és Dédai-hegyékkel, valamint a távolabb levő Tarpai-heggyel együtt emelkedik a Beregi-síkság fölé. A környező ártér tengerszint feletti magassága 107,0-107,5 m. A Kaszonyi-hegy legma­gasabb csúcsa a Veresmáj (221 m), hazai oldalon a Bárci-tető (219,6 m). Éghajlati szempontból a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös határán fekvő táj. A csapadék évi összege 630-660 mm (É-on a több). 3 A Beregi-síkság vegetációjának jellemzése A Szatmár-Beregi-síkság az alföldi flóravidékhez (Eupannonicum) tartozó és az Észak-Alföld flórajárásában (Samicum) elhelyezkedő jól elkülönülő florisztikai egység. 1 BÁBA 1983. 27. 2 PINTÉR et al. 1979; FEHÉR-GUBÁNYI 2001; PINTÉR-SUARA 2004. 3 MAROSI-SOMOGYI 1990. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom