A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)
Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen
Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföldi kora rézkori... 100. objektum: Mélysége (a szántott réteg aljától): 38 cm /85.64/. Mérete: 170 x 150 cm. Nagyjából kerek alapú, fala kissé lejt, alja egyenes. A gödröt a ház padlószintje feletti planírozásban érzékeltük, minden bizonnyal az ahhoz tartozó szintből indult. Kiásása alkalmával a ház nyugati falának maradványát elmetszették, az objektum tehát feltétlenül a település ezen épületnél fiatalabb fázisát képviseli. Betöltésében tiszapolgári kerámia és állatcsont került elő (5. kép; 8. kép; 17. kép 3). 98. objektum: Mélysége (a szántott réteg aljától): 56 cm /85.53/. A szelvény délnyugati részén, a déli szelvény falnál, a külső járószintbe mélyülően kis gödör részlete került elő. A gödör a szántott réteg aljáról - vagyis a planírozás megmaradt részének tetejéről - indult, tehát a háznál későbbi fázist képvisel. Az objektumból nagyon kevés tiszapolgári edénytöredék, állatcsont, valamint egy csontból vagy agancsból készült, levélalakú nyílhegy került elő (28. kép 3). Dél felé a feltáratlan részben folytatódik az objektum (5. kép; 18. kép 1). 128. objektum: Mélysége (a szántott réteg aljától): 66 cm /85.32/. Átmérője: 200 cm. Kerek alapú, fala lejtős, alja egyenes. Az északi részen kívül - amely ugyan kis mértékben, de bemélyed a szelvényfal alá, a feltáratlan területre - minden irányban tisztázott a kiterjedése. Az objektummal elmetszették a házfal ÉNy-i sarkát, azaz fiatalabb, mint az épület. A lelőhelyen teljesen szokatlan fekete, humuszos betöltésből rendkívül nagy mennyiségben került elő tiszapolgári kerámia. A kerámialeletek mellett kisebb mennyiségben állatcsont és patics is volt a betöltésben (10. kép; 17. kép 1). 90. objektum: Mélysége (a szántott réteg aljától): 39 cm /85.85/. Mérete: 90 x 59 cm. Ovális alapú, lejtős oldalú, alja egyenes. A szelvény északkeleti részén, az épület padlójába mélyülően, rendkívül sötét, humuszos betöltésben recens állatvázat bontottunk ki. A keltezést megerősítette a koponyánál talált két vaskarika is (5. kép; 8. kép; 10. kép). A 9. szelvény feltárása során előkerült leletanyag Mint azt a fentiekben már említettük, a ház padlóján nem találtunk leleteket. A szelvény területén feltárt gödrökből, az alapozási árkokból, illetve a planírozási rétegekből egyaránt hasonló karakterű, kora rézkori, Tiszapolgári-jellegű kerámiaanyag, illetve állatcsont, pattintott kövek, őrlőkőtöredékek, patics, csonteszközök és egy deformált, árkolt díszű, rézből készült lemezgyűrű került felszínre (28. kép 1-2). A restaurálás során megbizonyosodtunk arról, hogy a megfigyelt jelenségek alapján vártnak megfelelően meglehetősen inkoherens a keramikus anyag, azaz csak nagyon kis számban találtunk összeillő töredékeket. A leggyakoribb edény formák a különböző táltípusok (19. kép 1-4; 20. kép 1-4; 21. kép 1). Gyakoriak a különféle 73