A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen

Gyucha Attila - Bácsmegi Gábor - Fogas Ottó - William A. Parkinson Kérdéseink tisztázása végett 2003-ban egy 8 x 12 méteres, a 2. szelvényhez nyugat felől illeszkedő felületet nyitottunk. Ez lett a bikeri ásatássorozat 9. szelvé­nye (2. kép 2; 3. kép). A 9. szelvény feltárásának folyamata Első lépésként a szántott réteg felső, mintegy 20-25 centiméternyi részét kisgép segítségével, 2x2 méteres egységenként eltávolítottuk, összegyűjtve a lele­teket. A rétegben a leletek - néhány Árpád-kori töredék kivételével kizárólag Ti­szapolgári kerámia, állatcsont, patics - eloszlása mindenhol nagyjából egyenletes­nek mutatkozott, ez alól csupán a szelvény délnyugati sarka jelentett kivételt, ahol kisebb patics- és kerámiakoncentrációt figyeltünk meg. Ezután kisszerszámok segítségével, ún. szintkövetéses módszerrel dolgoztunk, továbbra is 2 x 2 méteres egységekben haladva. A követett eljárás lényege - a Hód­mezővásárhely-Gorzsán kialakított feltárási technika alapján 5 -, hogy nemcsak ma­guk az objektumok, építési és pusztulási szintek kerülnek kibontásra kisszerszá­mokkal, hanem a telep feltöltődése során képződött valamennyi valós szint. Mind­eközben minden egyes ásatási egységből 10 liternyi földmintát vettünk a helyszínen megtörtént iszapoláshoz. A szántott humusz meghagyott legalsó, kb. 5 centiméternyi részét elbontva jutottunk el az első intakt kora rézkori rétegig (4. kép). 6 Az északi és déli szelvény­falak mentén, a magnetométeres vizsgálatok jelezte alapárkok felett K-Ny-i irányú, szürkés-világossárga színű, környezetétől határozottan elkülönülő sávot figyeltünk meg, amelyet kora rézkori kerámiatöredékek és másodlagos helyzetű, nem össze­függő, égett paticsdarabok kísértek. A következő szakaszban a munkát a szelvény déli és északi részén, egy-egy 2x2 méteres egységben ezen sáv mentén folytattuk. Lefelé haladva az említett szürkés-világossárga objektum jól követhetően kiszélesedett. Egy rövid szakaszon átvágva azt, megbizonyosodtunk arról, hogy át nem égett, omladékkal körülvett, lemosódott, álló falmaradványt találtunk. Mindkét oldalán követhető szintet keresve jutottunk el a belső oldalon épületünk - az ásatássorozat 15. objektuma - padló­szintjéig, illetve a külső oldalon az ehhez a fázishoz tartozó járószintig. Ezt követő­en a szelvény teljes területén elvégeztük a padlószint, a külső járószint kibontását, illetőleg a falomladék elbontását (5-6. kép). A padló és a külső járószint mindenhol alig lejárt, nehezen követhető volt. A padlón, a ház használatához köthetoen nem találtunk leleteket (7-8. kép). 5 A módszerről részletesebben lásd HORVÁTH 1994. 6 A rajzokon az abszolút koordináták és mélységadatok mellett az egyes ásatási egységek feltárás so­rán kapott sorszáma is feltüntetésre került (pl. EU 9-26 = a 9. szelvény 26. egysége). 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom