A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

Gyucha Attila–Bácsmegi Gábor–Fogas Ottó–William A. Parkinson: Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföld kora rézkori lelőhelyen

Építéstechnikai és településtörténeti megfigyelések egy alföldi kora rézkori... Az omladék a sarkoknál - a magnetométeres vizsgálat eredményéhez képest váratlanul - nem 90 fokban tört meg, hanem íveltnek bizonyult. A szelvény legkeletibb, a 2. szelvénnyel szomszédos utolsó 2 méterén magassága mind az északi, mind a déli oldalon fokozatosan csökkent, az északi oldalon pedig nehezen követhetővé vált. Több, a padló- és a külső járószint fölötti rétegben megfigyelt objektumot bontottunk ki ebben a fázisban, melyek bizonyosan a kora rézkori telepnek - a házhoz viszonyítva - későbbi időszakára keltezhetőek. Két gödör (100., 128. objektum) a szelvény nyugati részén, illetve északnyugati sarkában vágta a falat, egy pedig a szelvény déli falánál a külső járószintbe mélyedt (98. objektum). Recens objektumot találtunk az északkeleti részen, a házpadlóba mélyülően (90. objektum). A falmaradvány feltárására koncentráltunk a munka következő szakaszában. Az omladék elbontása folyamán a belső oldal mentén mindenhol relatívan nagy mennyiségű, másodlagos helyzetű, átégett paticsot találtunk, a laza szerkezetű omladékon belül pedig mindenhol megfigyeltük a szilárd, függőleges, 10-30 cm-es magasságban megmaradt, 30-50 cm széles in situ falat. Több ponton, megszakítva az egykori falat, oszlophelyekre leltünk (7-9. kép). Ezt követően elbontottuk a falmaradványokat, melyekből kora rézkori kerámia és átégett, másodlagos helyzetű paticsdarabok kerültek elő. A falak alatt - gyakorlatilag pontosan a magnetométeres felmérés eredményének megfelelően - megtaláltuk az alapárkokat (10-12. kép). A betöltésben változó mennyiségű, kizárólag kora rézkori leletanyag volt. A feltárás során több, tölcseresen szűkülő cölöplyuk nyomát dokumentáltuk a betöltésben, illetve néhány esetben csekély mértékben az árok aljába mélyülően (13. kép 1-2). A déli fal nyugati szélén a külső falba mélyedően szintén oszlophelyet találtunk. Több alkalommal megfigyeltük, hogy az alapárkokban, az egykori cölöpök közvetlen környezetében jóval nagyobb mennyiségben, koncentráltan fordultak elő nagyobb méretű, átégett paticsdarabok. A rövidebb, azaz a nyugati oldalon sekély, téglalap alapú, alacsony padkákkal elválasztott, egymást szabályosan követő mélyedéseket találtunk (14. kép 1; 15. kép). A padkák felett a belső oldalfal kissé kiszélesedett. A szelvény északnyugati részén a szel vény fal és az alapárok közötti területen egy, a házhoz képest korábbi árokrészietet bontottunk ki (127. objektum). A feltárás záróakkordjaként egy 2x2 méteres szelvényt nyitottunk a padlószintről indulóan a ház északi részén, egyrészt, hogy képet kapjunk a lelőhely ezen részének további stratigráfiájáról, másrészt, hogy az ezen a területen korábban sejtett esetleges válaszfalra utaló megfigyeléseinket tisztázzuk. Válaszfalra utaló nyomot végül nem találtunk, viszont az egység délkeleti sarkában egy, a házzal egykorú vagy annál későbbi objektum részletét (149. objektum), északkeleti sarkában pedig egy idősebb gödröt tártunk fel (150. objektum) (16. kép). 69