A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István Dévaványa és lakossága 1706 és 1708 között összesen 22 ványai illetőségű katonát írtak össze Károlyi Sándor, Kárándy Mihály és Boné András lovasezredeiben. Közülük 1706-ban 12 fő - 11 közvitéz és egy zászlótartó - Károlyi, kettő Kárándy, egy pedig Boné katonaságához tartozott. 1708-ban Károlyi ezredében már csak hat, magát ványainak tartó katonát - köztük egy strázsamestert - tartottak számon, Kárándy ezredében pedig egy további ványai huszárt tüntettek fel, aki két évvel korábban még Kraszna (!) vármegyeinek vallotta magát. Egy további ványai lovas nevét a Nagy András Károly i-ezerbeli főhadnagy seregéből 1707 körül megszökött katonák listája őrizte meg. A Károlyi-ezredben harcoló és 1706-ban összeírt 12 ványai katona közül tíz külön figyelmet érdemel, ugyanis ők egy régi kipróbált portyázó tiszt, a Nagy rabéról való Rabéi Pap Istók főhadnagy seregéhez tartoztak.

106 Ez az alakulat eredetileg Bakó István parancsnoksága alá tartozott Károlyi lovasezredében, de a sikertelen dunántúli hadjárat során leszakadtak ezredüktől.

107 Időközben Rákóczi nagykunsági vicekapitánnyá nevezte ki Bakót, az alakulat azonban 1705-1707 között továbbra is a Károlyi-ezreden keresztül kapta meg a mundérját és a fizetésbeli járandóságát.

108 Bakó István 1704 nyarán már a Heves vármegyei Mezőtúr városában tartózkodott,

109 és az elkövetkező 2-3 év során, mint „nagykun (vice-) kapitány" elsősorban a Körös folyón túli területek biztonságára felügyelt. Igaz, a keze alá tartozó csapat létszáma sohasem haladta meg a 100 főt, 1704 novemberében alig 80 lovasa volt, de még 1705. július 17-én is csak 70 katonát talált a keze alatt a mezőtúri sáncot ellenőrző Berthóti István szolnoki kapitány.

110 Károlyi többször is elismerte, hogy Bakó, majd őt a kunkapitányságban követő Mónay Pál ezredeiktől elmaradt szökevényeket, szegénylegényeket gyűjtöttek maguk köré. Bakó „valami gyülevész katonákkal szolgált és szolgál" - írta 1705. június 24-én.

111 Három évvel később, 1708. május 7-én viszont a felülni nem akaró kunokat hibáztatta azért, hogy Bakó, majd Mónay „Czapongókat, Tolvajokat szedtenek fel kunok Nevezeti alatt s azokkal kapitányoltatták magokat"."

2 1706 tavaszán Rákóczi elfogatta Bakót, mivel „kunok nevezeti alatt" ezredeiktől elmaradt szökevényeket, szegénylegényeket gyűjtött a zászlója alá. Az egységet ekkor Rabéi Pap Istók főhadnagy parancsnokságával hivatalosan is visszatették a Károlyi-ezred kötelékébe. Bakó hamarosan kiszabadult 106 A szabadságharcban több Pap Istók nevű lovastiszt is szerepelt, akiket a származási helyükről különböztettek meg egymástól, pl. Körösi Pap Istók és Diószegi Pap Istók, akik a szabadságharcot megelőző évek híres-hírhedt szegénylegényei voltak a Duna-Tisza vidékén, ill. Biharban. 107 Károlyi Sándor levele II. Rákóczi Ferencnek. Nagykároly, 1708. május 7. Arch. Rák. XII. 386. 108 Uo109 A mezőtúri lakosok folyamodványa II. Rákóczi Ferencnek. Mezőtúr, 1704. június 10. BÁNKÚTI 1988. 111. 110 „Bakó Uramnak vagyon 70 lovassá." Berthóti István szolnoki kapitány beszámolója Károlyi Sándornak. Mezőtúr, 1705. július 17. BÁNKÚTI 1992. 95. 111 Károlyi Sándor levele II. Rákóczi Ferencnek. Békési tábor, 1705. június 24. BÁNKÚTI 1976. 282. 112 Arch. Rák. XII. 386. 224