A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)
Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban egy időben a „valódi" 1708-as mustrajegyzékkel. 14 A négy vaskos kötet közül mindeddig csupán az erdélyi mustrakönyv jelent meg nyomtatásban, 15 a másik három a mai napig is kiadatlan. Annak ellenére, hogy egyes katonatisztek és alakulatok, valamint helységek (esetleg vármegyék) történetére nézve a had- és helytörténészek gyakran felhasználják őket, átfogó hasznosításukra - leginkább terjedelmi okoknál fogva - nem igazán kerül sor. Az erdélyi összeírás az 1704 nyarán tapasztalt erdélyi állapotokat rögzítette, a megmustrált katonaság jelentősebb része erdélyi, a Magyarországról származó ezredek pedig leginkább a Partium területén élő lakosságból tevődtek össze. Ezért mindössze hat olyan katonát találunk, akik bizonyíthatóan a mai Békés megye területéről származnak. Ennél lényegesen jobban hasznosítható számunkra a két tiszántúli mustra anyaga, mivel számos olyan lovas- és gyalogezredet tartalmaznak, amelyek a szabadságharcot a térségünkben küzdöttek végig, s gyakran a tiszti és legénységi állomány jelentős része is a környék kurucnak állt lakói közül került ki. Ilyenek pl. Boné András, Kárándy Mihály, Károlyi Sándor és Nyúzó Mihály lovas-, valamint Ecsedy János és Eöllyüs János gyalogezredei. Az 1706. évi tiszántúli hadiszemlét, a mustrakönyv belső címlapján található felirat szerint február 26-án kezdték meg Diószegen, és augusztus 31-én fejezték be Szatmár városában. A vaskos kötet összesen 18 lovas16 és 5 gyalogezred, 17 valamint a hajdúvárosok és a vármegyék nemesi felkelésének név szerinti összeírásait tartalmazza. A jegyzékek egyaránt tartalmazzák a mustra idején jelenlévő és hiányzó katonák neveit, családi állapotukat (Házas-e?), korukat (Hány esztendős?), valamint, hogy melyik vármegyéből és helységből valók voltak (Melyik vármegyéből való? Melyik városból vagy faluból való?). Ezeken kívül külön kérdőpontokban kellett válaszolni a felszerelés (kard, karabély, pisztoly és ló) száma és minősége esetében is. A mustrakönyv érdekessége, hogy már a szemle idején is kiegészítették az egyes katonákra vonatkozó további információkkal (pl. absens, beteg, commandéroztatva stb.), de utólag, mintegy másfél-két évre rá, tehát 1707 végén, esetleg 1708 elején a nevek mellé feljegyezték az illető katonákra vonatkozó aktuális információkat is. 18 14 MÉSZÁROS 1997a. Ennek ellenére még most is előfordul, hogy egyes hadtörténészek 1705-re datálják a mustrakönyv adatait. 15 MAGYARI 1994. 16 Az eredeti sorrendben: Palocsay György, Károlyi Sándor (a laib compania névsora hiányzik), Csáky László, Sennyey Ferenc, Orosz Pál, Teleki Mihály, Buday István, Vay László, Ilosvay Bálint, Jósika Dániel, Szappanos Mihály, Nádaskay György, Pongrácz György, Kenyheczi János, Boné András, Gencsy Zsigmond, Nyúzó Mihály és Kárándy Mihály lovasezredei. 17 Az eredeti sorrendben: Perényi Miklós, Esze Tamás, Eöllyüs János, Kajdy István és Ecsedy János gyalogezredei. 18 Ennek oka, hogy Rákóczi a hadsereg évenkénti mustráját rendelte el, de ez nem valósult meg. A hiányt azzal igyekeztek pótolni, hogy - legalábbis egyes ezredek esetében - a közbeeső évben bekövetkezett változásokat az előző évi (1706) mustrakönyvbe jegyezték be. Mészáros Kálmán szíves közlése. 201