A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban egy időben a „valódi" 1708-as mustrajegyzékkel. 14 A négy vaskos kötet közül mindeddig csupán az erdélyi mustrakönyv jelent meg nyomtatásban, 15 a másik há­rom a mai napig is kiadatlan. Annak ellenére, hogy egyes katonatisztek és alakula­tok, valamint helységek (esetleg vármegyék) történetére nézve a had- és helytörté­nészek gyakran felhasználják őket, átfogó hasznosításukra - leginkább terjedelmi okoknál fogva - nem igazán kerül sor. Az erdélyi összeírás az 1704 nyarán tapasztalt erdélyi állapotokat rögzítette, a megmustrált katonaság jelentősebb része erdélyi, a Magyarországról származó ez­redek pedig leginkább a Partium területén élő lakosságból tevődtek össze. Ezért mindössze hat olyan katonát találunk, akik bizonyíthatóan a mai Békés megye terü­letéről származnak. Ennél lényegesen jobban hasznosítható számunkra a két tiszán­túli mustra anyaga, mivel számos olyan lovas- és gyalogezredet tartalmaznak, ame­lyek a szabadságharcot a térségünkben küzdöttek végig, s gyakran a tiszti és le­génységi állomány jelentős része is a környék kurucnak állt lakói közül került ki. Ilyenek pl. Boné András, Kárándy Mihály, Károlyi Sándor és Nyúzó Mihály lovas-, valamint Ecsedy János és Eöllyüs János gyalogezredei. Az 1706. évi tiszántúli hadiszemlét, a mustrakönyv belső címlapján található felirat szerint február 26-án kezdték meg Diószegen, és augusztus 31-én fejezték be Szatmár városában. A vaskos kötet összesen 18 lovas­16 és 5 gyalogezred, 17 vala­mint a hajdúvárosok és a vármegyék nemesi felkelésének név szerinti összeírásait tartalmazza. A jegyzékek egyaránt tartalmazzák a mustra idején jelenlévő és hiány­zó katonák neveit, családi állapotukat (Házas-e?), korukat (Hány esztendős?), va­lamint, hogy melyik vármegyéből és helységből valók voltak (Melyik vármegyéből való? Melyik városból vagy faluból való?). Ezeken kívül külön kérdőpontokban kel­lett válaszolni a felszerelés (kard, karabély, pisztoly és ló) száma és minősége ese­tében is. A mustrakönyv érdekessége, hogy már a szemle idején is kiegészítették az egyes katonákra vonatkozó további információkkal (pl. absens, beteg, commandé­roztatva stb.), de utólag, mintegy másfél-két évre rá, tehát 1707 végén, esetleg 1708 elején a nevek mellé feljegyezték az illető katonákra vonatkozó aktuális in­formációkat is. 18 14 MÉSZÁROS 1997a. Ennek ellenére még most is előfordul, hogy egyes hadtörténészek 1705-re da­tálják a mustrakönyv adatait. 15 MAGYARI 1994. 16 Az eredeti sorrendben: Palocsay György, Károlyi Sándor (a laib compania névsora hiányzik), Csáky László, Sennyey Ferenc, Orosz Pál, Teleki Mihály, Buday István, Vay László, Ilosvay Bá­lint, Jósika Dániel, Szappanos Mihály, Nádaskay György, Pongrácz György, Kenyheczi János, Boné András, Gencsy Zsigmond, Nyúzó Mihály és Kárándy Mihály lovasezredei. 17 Az eredeti sorrendben: Perényi Miklós, Esze Tamás, Eöllyüs János, Kajdy István és Ecsedy János gyalogezredei. 18 Ennek oka, hogy Rákóczi a hadsereg évenkénti mustráját rendelte el, de ez nem valósult meg. A hiányt azzal igyekeztek pótolni, hogy - legalábbis egyes ezredek esetében - a közbeeső évben bekövetkezett változásokat az előző évi (1706) mustrakönyvbe jegyezték be. Mészáros Kálmán szíves közlése. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom