A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István Az utolsó két mustrakönyvet egyaránt 1708 tavaszán állították össze. Az „1705"-ös felirattal ellátott kötet valójában 1708 márciusában készült a Kővár vidékén állomásozó kuruc ezredek hadiszemléjén, és összesen hét lovasezred,

19 valamint az erdélyi vármegyék és a székely székek összeírásait tartalmazza. Az „1708" feliratú mustrakönyvben szereplő nyolc lovas20 és két gyalogezred

21 összeírását pedig 1708 májusában kezdték meg. Az 1706. évi mustrakönyv adataihoz képest kibővült a személyi adatokra vonatkozó kérdések köre, mivel itt már rákérdeztek a katona nemzetiségi hovatartozására {Micsoda nemzet?), és immáron külön-külön kérdés vonatkozik a lakó- és szülőhelyre is (az 1706-ban is megtalálható Melyik vármegyéből való? Melyik városból vagy faluból való? kérdések mellett: Micsoda helyen született?). Új kérdőpontok vonatkoznak a katonák szolgálattételére (Kedvébőljött-e a regimentbe? Nem ellenség közül szökött-e? Nem rabságból állott-e a regimentbe? Azelőtt melyik regimentben lakott vagy micsoda szolgálatban volt? Mióta van az ezernél?), külön rovatok vonatkoznak a kivetés szerint kiállított lovas zsoldosokra és a portális hajdúkra, és a fegyverzetre s a felszerelésre is jóval részletesebben kérdeztek rá, mint 1706-ban. Az országos mustrák adatait jól kiegészítik azok a kisebb összeírások, amelyek Krucsay Márton tiszántúli kerületi commissarius iratai között maradtak fenn. Az 1705 nyarán kinevezett Krucsay hatáskörébe tartozott a tiszántúli lovas- és gyalogezredek, valamint az egyes helyőrségek - Belényes, Ecsed, Hadad, Sarkad, Sólyomkő stb. - katonaságának a kifizetése, s ennek megfelelően az aktuális zsoldelszámolások idején a katonaság név szerinti összeírásait is átadták neki. Az OSZK kézirattára megőrzött egy 159 fólió terjedelmű bőrbe kötött kéziratot, amely kizárólag 1705-1706. évi katonai összeírásokat tartalmaz.

22 Bár a vaskos kötet nem egy konkrét mustra anyagát öleli fel, értéke mégis vetekszik az országos mustrákéval. Annál is inkább, mivel számos, 1706-ra már megszűnt egység kimutatását is megőrizte, és egyes alakulatokról több, néhány hónapi eltéréssel készült összeírást is találunk, amelyekből az illető egység szerkezeti átalakításáról, ill. a legénységi állomány változásairól is képet kapunk. Ugyanakkor az egyes kimutatások korántsem egységesek, némely esetben pl. csak a katonák nevét tartották fontosnak feljegyezni, míg máskor a születési vagy származási helyet (vármegye, helység), ill. a katonák korát és családi állapotát is rögzítették. Különösen értékesnek tartjuk az Ibrányi László lovasezredéről készült összeírásokat, mivel azt az ezereskapitány halála után Rákóczi Bessenyey Zsigmondnak adományozta. Bessenyey ezredének 1708. évi összeírása alapján ez az alakulat tartalmazta a legtöbb Békés megyei katonát, s leginkább is az ún. „szentmihályi" sereg őrizte meg a mi vi19 Az eredeti sorrendben: Pekry Lőrinc, Teleki Mihály, Vay László, Jósika Dániel, Székely Zsigmond, néhai Boné András és Kárándy Mihály ezredei. 2(1 Az eredeti sorrendben: Károlyi Sándor (Bik László parancsnoksága alatt), Palocsay György, Sennyey Ferenc, Szemere László, Bessenyey Zsigmond, Krucsay János és Nyúzó Mihály lovasezredei. 21 Az eredeti sorrendben: Eöllyüs János és Almásy Márton (volt Kajdy-féle ezred) gyalogezredei. 22 OSZK Kt. Fol. Lat. 849. 202