A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban rá, feltehetően megfordult Thököly Imre törökországi emigrációjában is, mivel Károlyi Sándor egyik Rákóczihoz írott levele szerint jól beszélt törökül.

38 A szabadságharc kitörésekor Karcagújszálláson lakott,

39 amikor néhány hasonszőrű társával (Körösi Pap Istók, a szabadságharc előtti évek híres-hírhedt szegény legény vezére, Borbély Balázs, a végvári vitézből lett kuruc tiszt stb.) útra kelt a Lengyelországból érkező Rákóczi elé. 1703. május végén egy ideig Debrecen környékén lappangtak a derecskéi mezőn, mintegy 50, szegénylegényekből, bujdosó kurucokbol, szökött katonákból és egykori végváriakból álló csapatukkal. Derecskén állítólag embert is öltek, június l-jén pedig a banki templomnál rátámadtak Pósalaki János debreceni jegyzőre, akit összevertek és teljesen kifosztottak. Miután továbbvonultak, Tiszalúcnál lerohantak néhány Erdély és Havasalföld felől gödölyéket és lovakat hajtó putnoki kereskedőt, akiktől mintegy 30 lovat ragadtak el, Tokajban pedig megölték a német postamestert. A magukat „kurucoknak" nevező csapat „síppal és trombitával" haladt el Sárospatak mellett.

40 Pikó Demeterek június 30-án a zavadkai táborban csatlakoztak a határt átlépő Rákóczihoz, és az Ebergényi-ezred Ocskay László vezette katonaszökevényeivel együtt ők alapozták meg a későbbi kuruc hadsereg lovasságát. Pikó Demeter hamarosan az 1703 októberében kurucnak állt Károlyi Sándor Szatmár vármegyei főispán lovasezredébe került, és mint Károlyi főhadnagya részt vett a dunántúli hadjáratban is.

41 1704. szeptember 25-én Léta mellett egyik hadnagytársával, a török földről hazatért Török Petivel ismételten megverte Pósalaki Jánost.

42 Az ügynek ekkor már komoly következménye is lett, december 18-án Károlyi a fejedelem parancsára kénytelen volt elfogatni mindkét kedves tisztjét,

43 s azok csak hónapokkal később szabadultak ki a rabságból. Pikó az elkövetkező években továbbra is Károlyi főhadnagya volt, 1710 májusában pedig Rákóczi a kunok vicekapitányává akarta megtenni az öreg és beteges Mónay Pál helyére,

44 később viszont előbb alezredessé, majd ezereskapitánnyá nevezte ki.

45 1711-ben mint Károlyi levele Rákóczinak. Nyírbátor, 1706. november 23. SERES 1997. 48. „5. Demetrius Pikó similiter in Karczagh Uy szállás." (A panaszos putnoki kereskedők által felismert támadók listájában, különálló cédulán a levélhez csatolva.) ESZE 1980. 615. Minderről lásd ESZE 1955. 59, 104. jz. (Bajtay István kecskeméti prefektus Koháry Istvánnak írott levele); ESZE 1980. 615, 54. jz. (A károsult putnoki kereskedők levele); GÉRESI 1897. 9 (Norderman diószegi praefectus levele Károlyi Sándornak. Diószeg, 1703. június 5.); RÉVÉSZ 1872. 424 (Egykorú bejegyzés a debreceni városi jegyzőkönyvben.). Eszterházy Antal levele Károlyi Sándornak. Simontornya, 1704. augusztus 8. GÉRESI 1897. 111. Erre nézve lásd Pósalaki János Károlyihoz írott panaszkodó levelét. Diószeg, 1704. szeptember 26. GÉRESI 1897. 159-161. KOVÁCS 1994. 24. Rákóczi levele Károlyi Sándornak. Munkács, 1710. május 25. Arch. Rák. III. 268. Rákóczi 1710 novemberében, Károlyi Sándor javaslatára jóváhagyta Pikó Deme promotióját, azaz: előléptetését, „mindazon ratiókra nézve a mellyeket Kegyelmed emleget, akármelyiknél is azok közzül a kiket Kegyelmed utolsó levelében proponál, jobbnak Ítélem" - írta a fejedelem Károlyinak november 3-án Ungvárról. Arch. Rák. III. 189. 211