A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István ezredes esküdött hűséget a császárnak a szatmári békekötést követően.

46 Pikó Deme Károlyi egyik legvitézebb és legkedvesebb lovastisztje volt, 1704. évi bebörtönzésekor a generális a következőt írta róla és Török Petiről feleségének, Barkóczi Krisztinának: „magam 50 katonámon ellenségre nem adtam volna azt a kettőt"!

47 A szegénylegényből lett ezredes a szabadságharc végére fényes katonai karriert futott be, és 1712. augusztus 5-én III. Károly (Károlyi Sándor közbenjárására) megnemesíttette.

48 Mint láttuk, a békési születésű Pikó Demeter a szabadságharc kitörésekor már Karcagújszálláson lakott, az 1708. évi mustrakönyv bejegyzéseiből pedig az derül ki, hogy akkor Peresen (Vámospércsen) élt és nős volt. Aránylag fiatal ember lehetett, mivel magát 30 évesnek vallotta, és fiatal korára utal nevének gyakorta használt Deme, Döme alakja is. Békési kötődéséről csupán az említett 1708. évi bejegyzés tanúskodik, és az sem lehet véletlen, hogy ugyanakkor egy Pikó András nevű 18 éves békési ifjút is összeírtak az ezredben, s éppen Pikó Demeter századában. A fiatal katona minden bizonyára a főhadnagy rokona, talán öccse vagy unokaöccse lehetett, akárcsak az a Pikó Demeter (!) nevű legény, aki békési lakosként belekeveredett az 1735ben, Békés vármegyében kitört kuruc felkelésbe.

49 Még azt is megkockáztathatjuk, hogy ez utóbbi talán éppen a legendás rokonról kapta a nevét... Szűcs (Szőcs) Mihály főhadnagy A békési Szűcs Mihály az 1706. évi összeírás szerint még a 2. sereg vicehadnagya volt Kárándy Mihály lovasezredében, 1708-ban viszont már főhadnagyi rangban szolgált. A 35 év körüli nős katonatiszt saját bevallása szerint már a szabadságharc elejétől fogva ebben az alakulatban szolgált. Kárándy ezredét 1705 szeptemberében hozták létre az 1705. május 25-i szentandrási (Békésszentandrás) ütközetben elesett Nyíri András ezredes bihariakból álló lovasezredéből és a visszaélésekkel gyanúsított Bélteky Tivadar kapitány (zömmel románokból álló) seregeiből, s később ebbe az ezredbe olvasztották be a bihari hajdúvárosok lovasságát is. Ez utóbbi egységet, korábbi parancsnokuk, Szunyogh György főkapitány 1704 telén történt fogságba esését követően, másfél éven keresztül Szalontai Madas György kapitány vezényelte. Mivel a frissen létrejött Kárándy-ezred tisztikarának 1705. szeptember 3-i kimutatásában nem találkozunk a nevével,

50 Szűcs feltehetően Szunyogh György tisztje lehetett a hajdúvárosi lovasságban. Novemberben már Kárándy Mihály környezetében volt, és 22-én részt vett a rácok ellen vívott gáborjáni ütközetben, amit a katonák egybehangzó állítása szerint Ilosvay Imre ezreNeve a szatmári békeszerződés 1711. április 29-i végleges, valamint a május 26-án Bécsben ratifikált szövegének aláírói között szerepel. LUKINICH 1925. 344, 419. Egyébként Pikó a Károlyi Sándor és Pálffy János között létrejött január 31-i vajai találkozón is ott volt. LUKINICH i. m. 344, 4. jz. KOVÁCS 1994. 26. Nemeslevelét lásd MOL P 396. KCSL 23. Nobilitaria. ZSILINSZKY 1876. 91, 1. jz. MOL G 28. RSZL V. 2. e. (Aszódi tábor, 1705. szeptember 3.) 212