A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gyarmati Gabriella: Elemzési kísérlet Nyisztor János/NEStor deDOSZFÉRIKUS TÁJTEXTÚRÁK című sorozatára vonatkozóan két egységben

Elemzési kísérlet Nyisztor János/NEStor deDOSZFÉRIKUS TÁJTEXTÚRÁK... a természetfilmekből; ezúttal azonban nem fakadó rügyeket, kibomló virágszirmokat csodálhatunk, hanem oszladozó állati tetemeket. A pusztulás kockázó fotografálása: ez az ikrek önkéntes munkája; így fognak neki a magasabb feladatnak."

12 Nyolc élő organizmus rothadását követhetjük, amelyek közül az első egy alma, a nyolcadik pedig az ember; az ikrek meghalnak, utolsóként önmaguk válnak kísérletük alanyává. „Greenaway-t nyilván az ember érdekli, ahogy állattani kutatásaik közepette a zoológus ikerpárt is. Egész pontosan a bűnbeesett ember, akinek testében, mint megtudjuk, a halál beállta után egy meghatározott baktériumfajta indítja el az enyészetet. A bisocosis populi nyilván a Sátántól való. Éva csókjával átadott néhány százezret Ádámnak, de előtte jutott az almába is, amibe beleharapott, ez volt tehát az első rothadásra ítélt organizmus."

13 Míg a filmrendező a makrovilág, az egyetemesség szintjére emeli művének szimbólumrendszerét, az emberiség felhalmozott tudás-, érzék- és érzettartományára alapozva, addig az általunk vizsgált képen - bár ugyanazon témakörön belül - ellentétes irányú törekvéseket figyelhetünk meg, vagyis a mikrokörnyezet középpontba állítását és a megfigyelt tartomány szigorú leszűkítését. A deDOSZFÉRIKUS TÁJTEXTÚRÁK létrejöttének folyamata A koncepció jelen esetben több olyan megoldást kínál (és a későbbiekben hordoz) a technikai megvalósítás területén, ami nem feltétlenül abból az alapállásból ered, mely szerint adott a gyümölcshalom (beállítás) és a megfestendő felület (kép hordozóanyaga), azaz nem a tradicionális kétkomponensű festészeti megoldás realizálódik. A megvalósítás több lépésben, több képi átmeneten keresztül vezet. A lépések: - fotózás - számítógépes fel- és átdolgozás - átvitel a táblára, ahol a festészet eszközeivel tovább gondolja és fejleszti az alkotó Az előbbiek nyomán kerülnek megfogalmazásra azok az érzelmi rezdülések (attitűdök), amelyek csendéletformulaként realizálódnak. Ez az alkotóeljárás első látásra eltér a hagyományos festésmódtól (analóg), de kísérleti jellegénél és a hozzárendelt technikai apparátus és feltételek megléténél fogva több értelmezési rétegződést (layer) enged meg. //. Tájképtörténeti megközelítés „A művésznek képesnek kell lennie arra, hogy a művészetről szóló kommunikáció igazgatott folyamatának felszínén tudjon maradni, hogy szakadatlan zúgását 12 HIRSCH 1991. 36. 13 HIRSCH 1991. 40. 399