A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka

Л gyulai vármegyeháza egykori arcképcsarnoka Tudjuk például, hogy az önkényuralom időszakában - 1850 és 1851, valamint 1853 és 1860 között - a festmények nem voltak megtalálhatóak a gyulai vármegyeháza közgyűlési termében. Békés vármegye Bizottmányának 1861. január 23án tartott közgyűlésén Szakái Lajos táblabíró ugyanis „ emlékezetbe hozza, miszerint a megye teremben Békés megye volt főispánjaik arczképei 11 évi száműzetés után érdemlett helyeiket újra elfoglalták"}

A Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréit vették le a falról. E tényről a gróf Tisza István arcképének megfestésére alakult vármegyei bizottság 1923. június 18-án kelt közgyűlési jegyzőkönyvéből szerezhetünk tudomást. A bizottság döntése értelmében ugyanis „a közgyűlési teremben I. Ferencz József és Erzsébet királynénak a forradalmi időszakban eltávolított, de megőrzött képei régi helyükre visszahelyeztessenek"}

5 E dokumentumból kiderül továbbá, hogy „ettől jobbra és balra nyerjen elhelyezést Deák Ferencz a haza bölcse (arcképe a kis teremben meg van) és gróf Tisza István a nemzet vértanúja arcképe".

1б Érdemes megemlíteni, hogy a Than Mór által 1877-ben készített Deák-portrénak ez már legalább a harmadik helye volt a vármegyeházán. Dr. Fabry Sándor alispán ugyanis a következőket mondta 1898. október 11-én, a gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost ábrázoló portrék leleplezésekor tartott beszédében: „e képek egy vonalban s épen Deák Ferencz képe mellett helyeztettek el"}

1 így a „haza bölcsének" az arcképe valószínűleg a fentebb említett helyről került valamikor a kisterembe, majd 1923 után onnan vissza a közgyűlési terembe. Néhány magántulajdonban lévő korabeli fénykép alapján - sajnálatos módon hasonló felvétel sem a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, sem pedig a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban nem található - annyit tudunk még, hogy 1941ben a közgyűlési terem keleti falának alsó sorát középen I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak az egészalakos képmásai díszítették. Tőlük jobbra a gróf Tisza Istvánról készített ülőalakos festmény, illetve balra - a fényképeken ugyan nemigen látszó, de a fentebb említett 1923-as rendelkezés alapján nagyon is valószínűsíthetően - Deák Ferenc portréja volt kifüggesztve. A terem szemközti, nyugati falának felső sorában középen gróf Batthyány Lajos, illetve tőle jobbra báró Wenckheim Béla és báró Wenckheim László térdképei voltak elhelyezve. Arról, hogy e két utóbbi festmény valóban egymás mellett függött, írott dokumentummal is rendelkezünk. Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának 1881. május 16-án tartott közgyűlése ugyanis kimondta, hogy a báró Wenckheim Lászlót ábrázoló új képmás „boldogult Báró Wenckheim Béla miniszternek a megyei dísztermét ékesítő arcképe 14 BML IV. В. 253. а. 1. kötet. 27/1861. 15 BML IV. В. 407. b. 5381/1923. 16 BML IV. В. 407. b. 5381/1923. 17 BML IV. В. 402. а. 30. kötet. 626/1898. 359