A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka

Merényi-Metzger Gábor baljára helyeztetem határoztatott ".

18 Az 1941-ben készült fényképek alapján valószínűsíthető továbbá, hogy báró Wenckheim László portréja alatt Kossuth Lajos, míg gróf Batthyány Lajosé alatt gróf Széchenyi István egészalakos arcképei voltak elhelyezve. (A középső, báró Wenckheim Bélát ábrázoló festmény alatt egy ajtó volt.) Az arcképcsarnok pusztulása Halmágyi Pál, a makói József Attila Múzeum igazgatója a következőket írja a vármegyei ősgalériák jelenkori történetéről: „E képgyűjtemények szerencsésebb megyék esetében javarészt a 20. század végére is együtt maradtak, illetve többékevésbé érintetlenül közgyűjteményekbe (múzeumok, levéltárak) kerültek. Hányatottabb sorsú vidékeken e képek szétszóródtak, elkallódtak, elpusztultak".

19 Békés vármegye - sajnálatos módon - ez utóbbi csoportba tartozott, illetve tartozik. A gyulai vármegyeháza arcképcsarnokába tartozó portrék nagy része ma már nem lelhető fel, mivel azok a II. világháború utáni fosztogatások és pusztítások martalékává lettek. 1944 októbere és 1946 decembere között ugyanis a vörös hadsereg megyei katonai parancsnoksága működött a gyulai vármegyeháza épületében, és ez a több mint két év megpecsételte az itt található művészeti értékek sorsát is. Dr. Hraskó Gyula vármegyei főjegyző 1945. október 5-én - a belügyminiszternek írt jelentéséből arról értesülhetünk, hogy „a székház felszerelése, a visszamaradt fontos, értékes iratanyag, stb. - minden kérésünk s óvintézkedésünk (levéltár befalazása) dacára - súlyos rongálásokat szenvedett, ill. nagyrészt elpusztult az orosz katonák ottléte alatt".

20 Néhány festmény azonban - a csodával határos módon - átvészelte a szovjet katonák pusztításait, és további sorsukról is rendelkezünk információkkal. 1951. augusztus 30-án ugyanis József Dezső, a gyulai Dolgozók Esti Képzőművészeti Tanfolyamának vezető tanára azzal a kéréssel fordult a Békés megyei Közlevéltár vezetőjéhez, hogy az adja át a gyulai művésztelep számára az egykori vármegyeházáról a levéltár őrizetébe került festményeket. Indokként közölte, hogy „a közel 7 év óta porosodó, jórészt sérült nagy vásznaknak még mindig vannak használható részei, melyeket elsősorban és legilletékesebb en a Tanfolyam festő hallgatói volnának hivatva hasznosítani annyival is inkább, mivel festővásznat beszerezni sem a tanfolyam, sem a hallgatók nem tudnak".

2X Ezek szerint a gyulai vármegyeháza közgyűlési termében kifüggesztett arcképek egy része - valószínűleg az orosz katonák távozása után - az ugyancsak a székházban működő vármegyei levéltár birtokába került. 18 BML IV. В. 402. а. 10. kötet. 5/1881. 19 HALMÁGYI 2001. 5. 20 BML XXI. 3. а. 11053/1945. 21 BML XXVI. 702. 629/1951. 360