A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István délig tartózkodott.

82 A vár elfoglalására tett ostrom azonban nem hozta meg a várt eredményt, s miután Rákóczi visszarendelte, július 26-án megint csak Békésen vert tábort, ahonnan 27-én indult tovább a fejedelem táborába.

83 Békést, mint stratégiailag fontos helyszínt nem csupán a felvonuló kuruc csapattestek, de a Maros menti rác határőrök is nyilvántartották. 1704. április 28-án Szántay Miklós az Arad vármegyei Székudvarról értesítette Boné András ezereskapitányt, hogy az aradi rácok Békés felé szándékoznak tartani. A hírek szerint a város közelében akarnak átkelni a Körösön, és a Sebes-Körös partján egyesülnének a váradiakkal.

84 1708 májusában Károlyi Sándor megint csak a Békéshez gyülekező rácok híréről tudósította a fejedelmet, aki a fokozott vigyázást javasolta tábornokának.

85 Károlyi naplójegyzetei és a Rákóczihoz írott levelei nem említik, hogy Békés lakott helység lett volna. A tervezett Maros menti hadjáratára és Gyula ostromára készülve pedig 1705. május l-jén arról tudósította a fejedelmet, hogy az ostromra összevont kuruc hadakat Sarkadról kívánja élelmezni, mivel „egyebüt sehol semmi hely azon az földön nincsen".

86 Karácsonyi János szerint még maga II. Rákóczi Ferenc rendelte el egy 1703. november 28-án, Tokajban kelt pátensében, hogy a „békési s azon vidék lakosai" Karcagra települjenek át.

87 Ezzel azonban nehezen tudunk egyetérteni, mivel Karcag - és természetesen az egész Nagykunság - éppen úgy ki volt téve a rácok támadásainak, mint a Körös-vidék helységei. Amennyiben a békésiek valóban a Nagykunság „fővárosába" települtek át, akkor sem maradhattak ott huzamosabb ideig, mivel a várost 1703-ban és 1704-ben is súlyos csapás érte a délszláv határőröktől.

88 Valószínűbbnek tűnik, hogy Békés lakosságát a valóban biztonságosabb bihari helységekben, leginkább pedig a Berettyó jobb partján fekvő hajdúvárosokban, Berettyóújfaluban, Derecskén stb. kell keresnünk. Ugyancsak Karácsonyinál olvashatjuk, hogy a szeghalmiak Derecskén húzták meg magukat, de a bihari hajdúvárosba menekültek a sárréti Kornádi lakói is. A teljesség igénye nélkül érdemes megvizsgálni, hogy 1706-1708-ban mely távolabbi (Bihar vármegyei) helységben éltek Békés megyei katonák. Az 1706-ban és 1708-ban összeírt békési katonák közül ketten Derecskére menekültek, egy-egy fő pedig Bakonszegre, Bárándra, Berettyóújfaluba és Szalontára költözött át. Ugyancsak Derecskén találjuk az egyik okányi katonát; a Nemes-Ölyvedről való Kócsa Mihály Kárándy-ezerbeli furír Berekböszörményben volt; Kárándy Mihály egyik ványai katonája pedig a Bihar vármegyei Kornádi lakosságához csatlakozott, akiket a rácok ismételt támadásai hatására Károlyi Sándor 1706-ban Derecskére költöztetett át. A kényszerű „vendéSZALAY 1865. 193. Uo. 195. Arch. Rák. I. 322. Rákóczi levele Károlyinak. Eger, 1708. május 31. Arch. Rák. II. 271-272. BÁNKÚTI 1976. 251. KARÁCSONYI 1896. I. 315. SERES 2000b. 242. 218