A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban geskedést" azonban a komádiak nem sokáig szenvedhették, és az első adandó alkalommal - még 1708-ban - visszaköltöztek elhagyott városukba.

89 Ugyancsak Komádiban említenek 1706 első felében egy dobozi és egy harsányi születésű katonát, a geszti születésű Sarkadi Mihály pedig 1708-ban már „Derecskejert" szolgált, azaz a város zsoldosaként vonult hadba. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy 1708-ban térségünkből 16 katona - négy geszti, három-három békési és szeghalmi, két-két körösnagyharsányi és mezőgyáni, valamint egy-egy füzesgyarmati és körösladányi - is Bessenyey Zsigmond zömmel Szabolcs vármegyeiekből álló lovasságában szolgált, ebből 15-en a szentmihályi sereg legénységi állományát szaporították, egy harsányi lovas pedig a tiszaeszlári seregben katonáskodott. Ezek az adatok azt valószínűsítik, hogy Békésről és környékéről sokan a Tisza menti Szentmihály térségébe menekültek a rácok támadásai elől. Az újjátelepülő Szeghalommal kapcsolatban pedig későbbi összeírások bizonyítják, hogy több helybéli lakos is Szentmihályról költözött haza 1710 körül!

90 A fenti bizonyításunk alapján Derecskére és környékére, ill. a Szabolcs vármegyei Szentmihály térségébe költöztetett békésiek először 1710 nyarán szorgalmazhatták Rákóczinál és Károlyi Sándornál, hogy engedélyezzék hazaköltözésüket, ez azonban sokáig a sarkadi hajdúk ellenállásába ütközött. 1710 júliusában, alig egy-két nappal az után, hogy Szabó Sándor kapitány hadnagyaival együtt az aradi rácok fogságába esett, Pap Mihály főstrázsamester a megmaradt sarkadi tisztek, ill. a katonaság nevében levelet írt II. Rákóczi Ferencnek és Károlyi Sándor generálisnak, és többek között kérte, hogy ne engedélyezzék a békésiek hazaköltözését. Károlyihoz írt július 9-i levelükben a sarkadiak megírták, hogy nem engedték hazaköltözni a békésieket,

91 két nappal később Rákóczihoz benyújtott folyamodványukban pedig arra kérték a fejedelmet, hogy ne hozzon olyan rendeletet, amivel - miként „az békésieknek hazaszállásokban" - előidézné a pusztulásukat.

92 Azonban nem csak a sarkadiak igyekeztek meggátolni a lakosság hazaköltözését. Vay Ádám Békés vármegyei főispán november 22-i levele szerint a térségben tartózkodó Halász Péter ezereskapitány is tiltotta a békésieket. A város lakossága végül a főispánhoz fordult, és Vay, élve a ráruházott hatalommal, megadta a kért engedélyt. Feltehetően maga Károlyi sem ellenezte a dolgot, ennek ellenére Vay mégis jelentést tett neki, hogy a békésiek az ő tudtával és engedélyével szálltak haza.

93 Ez a forrás SERES 2003. MOLNÁR 1979. 147. „... a békésieknek haza való jöveteleket meg nem engedtük, Excellentiádat is kérjük nekik is meg ne engedgye." MOL P 396. KCSL Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. 1710. júl. Fasc. I. A. Nr. 37. BÁNKÚTI 1988. 125; ZSILINSZKY 1872. 24. Az évszám Zsilinszkynél tévesen 1709, de a szinte teljesen azonos tartalmú fenti levéllel egybevetve egyértelműen kiderül, hogy mindkét irat 1710-ben kelt. Vay Ádám levele Károlyi Sándornak. Munkács, 1710. november 22. MOL P 396. KCSL Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. I. Irregestrata. 219