A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban des miatt veszítettek el a kurucok.

51 Az Ilosvay felelősségét kivizsgáló hadbíróság 1706. január 9-én Szurdokon, utólagosan felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvében Szűcs, mint a Kárándy-ezred „officialis voluntarius"-a („önkéntes tisztje") szerepel, ami annyit jelent, hogy a tiszt beosztás, azaz egység nélkül szolgált az alakulatban.

52 Később Győry János főhadnagy seregébe osztották be, az időközben Sarkadra vezényelt Győző István vicehadnagy helyére. Vicehadnagysága alatt készült el az ezred fent említett mustrája is. 1706. július 12-én már főhadnagyként írta alá azt az ajánlólevelet, amelyben a Kárándy-ezred tisztjei Rákóczi előtt tanúsították Szalontai Madas György kapitány érdemeit.

53 Ez a forrás azért is fontos, mivel kiderül belőle, hogy Szűcsöt az elmúlt öt hónap során léptették elő főhadnaggyá, és így az ezred mustrájának az időpontját is jobban be tudjuk határolni. Mivel az 1706. évi mustrát február 26-án kezdte meg Erős Gábor főmustramester, a Kárándy-ezer mustrájára a február 26. és július 12. között eltelt időszakban kerülhetett sor. Szűcs Mihály a hivatásos katonatisztek közül került ki, mivel 1708-ban azt nyilatkozta, hogy a szabadságharc kitörése előtt „Ъхопа" volt. Ugyanakkor a fent említett tanúvallatási jegyzőkönyv arról is árulkodik, hogy a Körös-vidék környékét is jól ismerte. A gáborjáni ütközet előtt, mint „kalauz", Tépe felé menet, Derecske táján találkozott Ilosvay Imréékkel, az ezredessel történt beszélgetés során pedig arra ajánlkozott, hogy tizedmagával kikémleli a Gáborjánnál táborozó ellenséget. Mint békési lakosnak, Szűcs Mihálynak jelentős szerepe lehetett abban, hogy századában nagyobb számban szolgáltak Békés vármegyei katonák. 1706-ban a békési Méhes István zászlótartó mellett négy békési és két gyulai katonája is volt az okányi (vagy zsadányi) illetőségű Sillye (Sere) Ferenc mellett. Igaz, 1708-ban Méhes már a 9. sereg zászlótartója volt, de a békésiek és gyulaiak mellett akkor már egy ványai illetőségű katonát is összeírtak az időközben főhadnaggyá kinevezett Szűcs századában. Szűcs a Kárándy-ezred tisztjeként harcolta végig a szabadságharcot. Szőlősi Mihály vicehadnagy Ugyancsak érdekes Szőlősi Mihály vicehadnagy katonai pályája. A magát 1708-ban sarkadi születésűnek és sarkadi lakosnak valló 36 éves nős tiszt ugyanis származása és állítólagos lakóhelye ellenére korábban nem a sarkadi helyőrségben szolgált, hanem az ugyancsak Bihar vármegye területén található belényesi palánkban. A kis Belényes Makai István kapitány parancsnoksága alatt évekig dacolt a nagyváradi császári helyőrség és a Maros menti rácok támadásaival, de Rákóczi ESZE 1955. 259-290, 1. jz. „Michael Szücz officialis volunlarius Incliti regiminis Charandianis." MOL G 16. RSZL I. 2. d. fol. 90r. (A Csanádi István hadbíró által, Pikó Demeter és Nagy András főhadnagyok jelenlétében, Ilosvay Imre ügyében felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv első oldala.) „Michaele Szűts praefato regiminis suppremo ductore." Szalontai Madas György kapitány Rákóczihoz írott folyamodványa, valamint a Kárándy-ezred tisztikarának az ajánlása: ESZE 1955. 312-313; Szunyogh Györgyről és a bihari hajdúvárosok katonaságáról lásd SERES 2003a. 213