A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Kertész Éva: A szabadkígyósi Kígyósi-puszta növényzete

Kertész Éva amelyik a folyóhátra települt (Török-halom). Valószínű, hogy a rézkorban a puszta területén megtelepülő állattenyésztő csoportok számára is kedvező volt, hogy a folyóágakban víz folyt. A felszínfejlődés utolsó néhány ezer éves időszakában jött létre a területen az a szikes puszta, amely a táj arculatának jellegzetességét adja. Képződésükben a természetes talajképző folyamatok mellett jelentős szerepet kapott a folyószabályozások utáni talajvízszint-csökkenés, majd a vízrendezések következtében alkalmanként jelentkező talajvízszint-növekedés is. A szikesek két nagyobb összefüggő területet képeznek a puszta északi, ill. a déli részén. A területen három nagyobb, kilométerekre követhető, folyóhátakkal kísért egykori folyómeder található. A pusztát nyugaton határoló folyómeder (Vizesvölgy) a legidősebb, míg a területet két részre osztó (Apáti-ér) a legfiatalabb.

1 A 17-18. századtól azonban ezek a medrek is csak időnként, főleg nagyobb áradások nyomán szállítottak vizet. Az ember tájátalakító tevékenységének kezdete A mai Újkígyós és Szabadkígyós (Ókígyós) községet befogadó hatalmas pusztaságon a középkor folyamán több kis falu is élt, erre a határnevek utalnak (Apáti, Fövenyes). Apáti a gyulai plébánia birtoka volt 1561-ben.

2 Az 1783-as I. Katonai Felmérés térképe fás növényzetet nem jelöl, nedves vízállásos helyekben azonban bővelkedett a terület. A II. Katonai Felmérés (18561883) alapján (1. ábra) a nagy kiterjedésű rétek, mocsarak, tekervényes vízfolyások uralkodtak. Jellegzetes és szélesen elterülő szikes réteket, nádasokat találhatunk Ókígyóstól Hegyes-halom vonaláig, ill. a vizsgált terület nyugati peremén, a Fekete-halom környékén. A folyóvölgyek és vízállásos mocsarak helye ma is jól azonosítható (1. kép). Nem sokkal később, a 18. század végétől, a 19. század elejétől a folyóhátakat művelés alá fogták, és az első belvízlevető csatornákat is ebben az időben készítették. A III. Katonai Felmérés 1883-as térképén a tanyás településhálózat kialakulásának erőteljes vonásai mutatkoznak. A Wenckheim uradalmi gazdálkodásról - mezőségek, erdők A török kiűzése után a Kígyósi-puszta gróf Wenckheim József Antal birtokába jutott. Életének legfőbb tere a gazdálkodás volt. Hatalmas birtokát bérbeadással műveltette meg. Apátitól délre a grófi család által bérbe adott földek húzódtak. Jelentős volt az uradalmi állattartás és a legelőhasznosítás is. Híres ménese, gulyája és juhászata volt. Birtokain a méhészetet, a komló- és bortermelést is meghonosította (11. kép), és az Alföldön először ő kezdeményezte a dohánytermesztést is.

3 A 1 RAKONCZAI 1986. 2 JANKÓVICH 1983. 3 JÁROLI 1998. 18