A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Martyin Emília: A nép gyógyítás emlékei a magyarországi románonknál

A népi gyógyítás emlékei a magyarországi románoknál után ezt kiszedték, kifacsarták és kettészedték. Ha a tészta nyúlós volt vagy hajszál volt benne, akkor biztosra vették, hogy elcserélték a gyermeket. A betegség gyógyítására háromféle eljárást ismertek. Az egyik eljárás szerint a gyermeket megfürdették abban a vízben, amelyben előzőleg egy kutyát fürdettek. A másik gyógymód az volt, hogy az édesapja ingébe csavart gyermeket, fejjel előre, egymás után háromszor a kemencébe vetették. Az édesanyjának háromszor meg kellett kérdeznie: „Ce baj ín cuptor?" (Mit vetsz a kemencébe?). Az eljárást végző asszony a következőt válaszolta: „Dau carne batrîna, dîr carne tínárä." (Fiatal húst adok öreg húsért.). A betegség gyógyítása a következő ráolvasással is történhetett: „Ie-J cíne capu, (Vedd el kutya a fejedet Ie-í eine uätii Vedd el kutya a szemedet Ie-J cíne limba Vedd el kutya a nyelvedet Ie-í eine bätutu Vedd el kutya a verésedet Ie-í cíne spatele Vedd el kutya a hátadat Ie-{ cme picioarele Vedd el kutya a lábadat Ie-í cíne maíale Vedd el kutya a beleidet Ie-í cíne maiu Vedd el kutya a májadat Ie-í cíne plamínele Vedd el kutya a tüdődet le-f cme coada Vedd el kutya a farkadat le-f cíne pisetoare Vedd el kutya a pisilődet §i fuji cu iele. És szaladj el velük. Pruncu sä träsarä luminat, A gyermek rezzenjen fel világosan §i n-aiba nici on bai."

23 És ne legyen semmi baja.). A cserélt gyerekről szóló hiedelemtörténeteket megélt eseményként mondják el az adatközlők.

24 Magát a cserélt gyermeket tekintik természetfeletti lénynek, aki a boszorkány közreműködésével vált azzá. Ezekben a történetekben - ellentétben a szerelmi varázslásokkal - ritkán tudják megnevezni magát a rontó lényt. Az anya egyik esetben sem látta a rontó lényt, csupán hallotta vagy érezte jelenlétét. A kisgyermeket rontó boszorkány láthatatlan, bármilyen kis résen, a kulcslyukon is a gyermekhez tud férkőzni, ezért indokolt annak védelme. Egy méhkeréki hiedelemmonda béka alakjában megjelenő boszorkányról tesz említést. A történet szerint két asszony elindult esőben, hogy megnézze a kukoricaföldet, amikor egy béka eléjük ugrott. Az egyik asszony belerúgott, és azt mondta: „Face-ai cínd í-oi fi io moase!" (Csinálnál, amikor én leszek a bábád!). Amikor eljött az ideje, a béka az asszony után küldött, hogy bábáskodjon mellette, váltsa be a szavát. Aztán egy béMARTIN 1983. 20. A cserélt gyerekről szóló hiedelemtörténeteket lásd NAGYNÉ MARTYIN 1996. 137-138. 179