A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

B. Szűcs Irén: A kommendálás szokása a Békés megyei magyarok körében

В. Szűcs Irén na vót" - emlékeznek vissza a ma élő idős emberek. „A vagyoni állapot vót a legfontosabb, dógos legyen, ha mán szegényebb vót, ereje legyen, süssön, mosson, ezek kellettek. A külső-belső tulajdonsága nem nagyon érdekelte a népeket. Mondom, ha szegény vót, legalább dógozzon. " - foglalták össze az általános vélekedést. A házasság biztos anyagi alapjainak megteremtése a jól működő családi gazdaságot, a gyarapodást, az utódok felnevelését volt hivatva szolgálni. A vallási, területi endogámián túl számított még a család hírneve, erkölcsi megítélése. A férfiak iszákos, dologkerülő életmódja a család megélhetését veszélyeztette volna, így többnyire súlyosabb megítélés alá esett, mint pl. a virtuskodás vagy a szabadosabb nemi élet. A falusi társadalom csökkent értékű személyeknek tekintette a vénlányokat, öreglegényeket, megesetteket, elváltakat, özvegyeket, testi hibásokat, mindazokat, akik a normálisnak tekintett átlagtól eltértek. Ők a hagyományos szórakozási, ismerkedési alkalmakból kiszorultak, így számukra inkább a családi összejövetelek, munkaalkalmak jelenthettek némi reményt a pártalálásra, illetve a kommendálók ügyességében bízhattak még. Esetükben a párválasztás szempontjai is átrendeződtek, a merev szabályok fellazultak.

35 A vagyon vagy a munkabírás, illetve más jó tulajdonságok ellensúlyozhatták a helyzetükből fakadó hátrányt. A kommendálás típusai Szendrey Ákos két kommendálási típust különböztetett meg: a megbízásból határozott helyre történőt és a csak általánosságban végzett ajánlást.

36 Virágh Ferenc a gyomai gyalogsátánok hírvivő szerepét emelte ki: „nem kezdeményeztek házasságot, csak követi minőségben képviselték a család óhaját. (...) De csak egyszeri követjárásra szólt a megbízatása, és meghatározott feladatot kellett végrehajtania."

37 Kiss Lajos főként a gyalogsátánoknak az alkudozásban, a rábeszélésben, a vonakodó lány, illetve családja meggyőzésében betöltött igen aktív szerepét emeli ki.

38 A közvetítő személy feladata tehát sokrétű lehetett. A fiatalok összeismertetésétől a két család közötti hírvivésen át az alkudozás lebonyolításáig terjedt, sőt némely vidéken a kommendáló fontos szerepet játszott a lakodalmi szertartás egyes mozzanataiban is.

39 Gyalogsátánja nemcsak a házasságot kezdeményező fiús családnak, hanem általában a lányos háznak is volt, kivált, ha komolyra fordult az alkudozás. Az általam kutatott területen a közvetítők tevékenységének háromféle módját, amely intenzitásukat tekintve egyben egymásra épülő szinteket is jelent, különíthetjük el. Az első típusba tartozónak tekinthetjük a fiatalok egyszerű összeismertetését üzenetátadások segítségével. A másodikba sorolhatjuk az egy bizonyos csaMOLNÁR 1965. 404. SZENDREY 1932. 169. VIRÁGH 1960. 290. KISS 1962. 128-129. SZENDREY 1932. 168; VIRÁGH 1960. 293. 150