A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében

Gábor Gabriella lakkal határolt pontsorból álló szegély dísz között domborított szívek sora látható. A szívek közötti részt apró vonalkázással töltötték ki (9. kép 2; 12. kép 2).

35 Gyula-Szentbenedeken több alkalommal volt ásatás, pártaövhöz tartozó leleteket azonban csak az első ásatás idején találtak.

36 Az 1. számú sírban az egyik melléklet egy kör átmetszetű bronzhuzalból hajlított övfüggesztő, a másik pedig egy bronzlemezből préselt, kör alakú veret volt, amelynek kör alakban kivágott közepét gyöngysor keret határolta. A felerősítéséhez használt egyik szegecs alatt bőrszíj maradványát találták meg (11. kép la-b).

37 Bálint Alajos leírása szerint az 1. sírban volt még egy övcsat, amelynek csatlemezét préseléssel kialakított gótikus „I" betűk sora díszített. A 7. sírban két bronzcsat, egy szíjbújtató és négy lemezveret volt. Az egyik csat kör alakú, a csattestet bronzhuzallal szorosan körbetekercselték, a csat pecke lapos, pengeszerűen kiképzett (6. kép la). A másik csat trapéz formájú csatlemezén nyolc gótikus „I" betű, a szintén trapéz alakú csatkeret hátoldalán pedig erőteljes reszelésnyomok látszanak (10. kép lb). A kettős bronzlemezből álló, ovális szíjbújtató felső lemezén mélyített levél és félholdminta, alatta gót betűs felirat található (6. kép lb; 10. kép la). A hosszúkás téglalap alakú véreteket bronzlemezből vágták ki, a két végüket díszítő félgömböket gömbös fejű poncolóval ütötték a lemezbe (11. kép 2). A 9. sírból egyetlen bronzcsatról van tudomásunk. A csatról készült fotón a téglalap alakú szíjszorító lemez két szélén kötélminta, a közepén lévő szegecslyuk mellett egy-egy bordadísz vehető ki. A csatkeret téglalap alakú, kétosztatú volt, a sarkokat és a hoszszanti oldalakat kettes és hármas bevágások tagolták (9. kép 3). Gyulán a törökzugi templom feltárásából három fémveretes, bőrből készült övet ismerünk.

38 A 237. sírban az öv bőrszíjának néhány töredéke maradt meg, Szatmári Imre ásatása, 1985 (SZATMÁRI 1996a. 38, IX. t. 6). EFM ltsz.: 86.8.84, kora: XIVXV. század. - A fövenyesi csattal teljesen megegyező darabot Mohácson szintén gyermek sírjában találták, ennek a kora XV. század (FEHÉR 1955. 218, XXXVI. t. 9), megegyező mintájú csatlemezes, azonban szögletes keretű csatokat találtak még pl. Csepelyen (KOVALOVSZKI 1969. 249, 40. kép), Csúton (GEREVICH 1943. 141, 23. kép), az edelényi Csebi-dűlőben (GÁDOR 1973. 29, 3-4. kép) és Hajdúböszörmény-Vid lelőhelyen (FEKETE 1959. 85, 6. kép 3). E szívsordíszes csatok kora a XV. századra tehető. Implom József ásatása, 1936 (SZATMÁRI 1996a. 41-52). 1. sír, az övfüggesztő és az övveret: EFM ltsz.: 66.22.1 és 66.22.2 (SZATMÁRI 1996a. 43, I. t. 10-11. kép). A temető 7. és 9. számú sírjának mellékleteit hosszú ideig csupán Bálint Alajos tárgykartonjáról ismerhettük (МММ RégAd 2009/1988). A kartonon lévő információnak köszönhetően azonban lehetőségünk nyílt három darab - eddig ismeretlen eredetűnek hitt - középkori övtartozék azonosítására. Az Erkel Ferenc Múzeum régészeti leltárkönyvében a 66.43.14-16. számú tételeknél a lelőhely- és megszerzés rovat ugyanis nem tartalmazott adatokat, s a megjegyzés sorban is csupán a „Régi kiállításból leszedett, leltározatlan anyag" bejegyzés olvasható. A fotók és a tárgyak összehasonlítása alapján viszont kétséget kizáróan megállapíthattuk, hogy a 66.43.14. számú bronzcsat, a 66.43.15. számú szíjbújtató és a 66.43.16. leltári számú övveretek az 1936-ban Szentbenedeken végzett ásatás 7. számú sírjából származnak. Jankovich Dénes ásatása, 1978 (JANKOVICH 1982. 415, 521). 120