A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében

Középkori pártaövek Békés megyében amelynek a felületén a bronzveretektől származó zöld elszíneződések látszanak.

39 A 17. szelvényben szórványként talált pártaöv 4 cm széles bőrpántját négyféle, bronzlemezből kivágott, préselt mintájú veretek díszítették. Az ovális darabok „sarkain" egy-egy kerek fül, a középvonalukban a bordával határolt mezőben egymás fölött elhelyezett öt virágfej látható. A bordákkal határolt részeket apró domborított pontok töltik ki. Hét lemez épen maradt meg, ebből kettő eredeti helyén, az egyik bőrtöredéken egymástól 2 cm távolságra helyezkedett el, a szegecseket pedig a lemez alsó és felső végén lévő virágfejen ütötték át (6. kép 3; 10. kép 2c). A második típust öt darab kör alakú, homorú felületű veret képviseli, a közepüket díszítő, szederformát utánzó domborításnál egy szegecs fogta az övhöz (10. kép 2b). A harmadik féle díszítmény nagyméretű kör alakú, V profilú, abroncsszerű veret, amelynek külső ívén három félköríves fül maradt meg. Az abroncsokból három épebb darabon a rögzítésükhöz használt szegecsek a füleken találhatók (10. kép 2a). A negyedik típusú övtartozekot két darab négyszögletes lemezből állították össze, melynek alsó lemeze az ovális véreteknél leírt poncolt hatású domborítással készült. A felső lemez bordával megosztott felületét gótikus felirat és domborított pontokkal kitöltött indamotívum díszíti (6. kép 2a; 10. kép 2d). Az övtartozékok mellett csatkarika nem került elő, így az utolsóként leírt négyszögletes darab csatlemezből vagy szíjvégből egyaránt származhat. Az öv díszeinek sorrendjét az ásatáson készült rajz, valamint a csúti temető XLI. számú férfi sírjában talált megegyező díszítésű veretes öv sormintája alapján rekonstruáltuk (6. kép 2b).

40 A másik pártaöv, amely a gótikus szentély területén került elő, nagyon különbözik az eddig leírtaktól, s egyedisége a díszítés kialakításában mutatkozik. Az övet két darab 3 cm széles, húsoldalukkal egymásra fektetett, növényi cserzésű marhabőrből állították össze, és bronzlemez alátétekre elkalapált szegecsekkel rögzítették egymáshoz. Ezután ovális, egyenes és csavarodó vonalak mentén a felületét bőrlyukasztóval kilyuggatták, az így kivágott helyekre pedig kör átmetszetű bronzhuzalból vágott szegecseket kalapáltak (7. kép 1; 11. kép 6). Az előkerült övdarabokon a díszítés részletekben maradt meg, a teljes motívumot így nem ismerjük.

41 EFM ltsz.: 80.50.489. Az öv növényi cserzésű marhabőrből készült (Kissné Bendefy Márta meghatározása). EFM ltsz.: 80.50.386.1-4 (övtartozék), 80.50.386.5 (bőrmaradvány). A kis bőrtöredéken a cserzés módját és az állatfajt nem lehetett meghatározni. A Csúton talált, XV. századinak meghatározott, azonos díszű öv mellett (GEREVICH 1943. 114-115, 25. kép) a szederdíszes és az abroncs forma veret párhuzamait a salgótarjáni (OBERSCHALL 1942. 4, 6. II. t. 5, III. t. 6) és a csepelyi ásatás anyagából (KOVALOVSZKI 1969. 248, 40. kép), a gótikus feliratú verethez hasonlókat a kisnánai vár temetőjéből (SZABÓ 1972. 60-61, 15, 17-18. kép) és Mohácsról (FEHÉR 1955. 224, XII. t. 4b) ismerjük. A gótikus feliratú veretek kora a XV. századra keltezhető. EFM ltsz.: 80.50.457. A bőr anyagát Kissné Bendefy Márta határozta meg. Hasonló díszítésű, azonos technikával készült övtöredéket találtak Mohácson, ennek kora XV. század (FEHÉR 1955. 219, 255, XLVI. t. 12). E helyen mondok köszönetet Jankovich Dénesnek, amiért az ásatásain előkerült övek feldolgozásához hozzájárult, és lehetővé tette a dokumentáció ide vonatkozó részének megtekintését. 121