Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Levetette. -Bontsdki az alját. Kibontja az alját a Fehér királyfi, hát mit lát benne? Egy kis fekete korbácsot. -Vedd a kezedbe! Kimentek az elátkozott palota elibe, mán felmentek a földszintre. (Mikor a bűrit elégette, a palota feljött a földszintre.) Beragyogott szípen a nap. - Mit csinájjak - aszongya -, Fekete Gubás? -Azzal a kis fekete karikással kongassál! Oszt úgy hullt le az elátkozott emberekrűl a bűr, mint mikor hull le a sár. Oszt mind szíp királyfiak vótak, el vótak átkozva. Szíp királyjányok. Mind csókolgatták a Fehér királyfit. -Ne nekem köszönjétek, hanem ennek a Fekete Gubásnak! Odament hozzá ríva: - Eddig tudtam veled lenni csak! A korbácsot tartsd meg magadnak. Ezek elátkozottak vótak. Most meg ládd, milyen tiszták? Legyél boldog! - aszongya. Füstnek vált, eltűnt. A Fehér királyfi lúra tette a jányt. Ezek is mentek nagy boldogan. Máig is élnek, ha meg nem haltak. 1988. március 7. 70