Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

De hát nem vót virág (mer az elátkozott bűbájos királyoknál vót mán). A fa megmutatta a virágot, de abba a pillanatba el is tüntette. -No, jól van - aszongya -, szívem szíp szerelme! - Mindegy, azt mondod, hogy holnap estére! - Ma este a Fekete Gubással hadd legyek együtt. El is mentek. Azt mondta a Fekete Gubás: - Ide figyelj ! Mondok neked valamit, mer meggyőz, és utána az elátkozott testvírei megölnek. Lehúzott egy aranygyűrűt az ujj árul. -Nesze! Amikor a fa kivirágzik, lökd az aranygyűrűt a fa alá. Nem tud eltűnni a virág. Szakítsd le, és hozd be neki. Másnap kiment tizenegy órakor, olyan álom jött rá, hogy aludt el. Fújta rá az álmot az elátkozott királyjány. Alig tudott menni. Hát lássa, hogy gyönyörű, mint a villanysugár, juj, de gyönyörű szíp aranyrózsa, ezüstrózsa. Gyönyörű színekben nyílnak. Annyi ereje vót, megfogta, lelökte az aranygyűrűt a fa alá. A virág nem tűnt el. Odament, leszedett három, négy virágot. A gyűrűt nízte, sehol nem vót. Láthatatlan kéz elkapta. Vitte be. -Szívem, szíp szerelmem - aszongya -, itt van! -Jól van, megnyertél egyet. Hát a gyűrűd hun van - aszongya -, Fehér királyfi? - Hol van? Lehet, a nagy álmosságban, unalmamban, hát leesett a kezemrűl. Jól van! De hát mondd a másodikat! Mi lesz ugyan a második - aszongya? -Gyere! Odahítta azablakho. - Látod itt ezt a hegyet, völgyet, meg itt ezt az erdőt? -Látom! -Nekem reggelre vágd le a fát, a hegyet takarítsd le. Vesd be búzával, holnapra kísz legyen a búzafőd. Érett búzával. - Ó - aszongya -, csak ennyi? Elmentek megint aludni. Ide figyelj ! Most is megnyered, de harmadszorra nem tudod megnyerni. 66