Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

-Nem tudom, kedves atyám, de nagyon nagy erejed van, és na­gyon nagy tudós vagy. -Látod, én mindenkin segítek. Minden szegíny fiún. Nesze, itt van ez a síp. Mikor odaérsz a palota háta megé, a vízhez, vedd elő, és furulyájjál vele. Azok a golyók is jók, amik nálad vannak. De mán, ha akarod, mánis mehetsz, ne várjál! Megfogta a furulyát. -Na, várjál még - alányúlt szegíny, vót egy köntös rajta -, ezt a korbácsot még odaadom neked. Akire rávágol, az szénnek válik, feke­te szénnek válik - aszongya. -Ó, drága ídesatyám! Hogy tudjam megköszönni? -Majd megköszönöd - aszongya. Ment, de hatalmas egy folyó vót ám! Látta, hogy nagyon mílysíges a folyó, hogy merje megfogni a három halat? Elővette a furulyáját, hogy furulyájjon vele. Szípen a víz nyílott kétfelé, száraz út lett előtte. Akkor látta, hogy a víz, ahogy furulyái, úgy húzódik kifele a partra. Ott vergő­dik a víztócsa fenekin három hal. Megfogta. Beletette szegíny a ruhájá­ba, behozta. Bevitte, aszonta a királyné a szakácsoknak: - Csinájjátok meg! Aszongya a jány: -Nem! Aszongya: -A szakácsnők, egy se fogja megcsinálni. Csináld meg te! - Hogy csinájjam meg? - Zsír van, minden van, vágd le a fejit, és süsd meg nekem nyárson! Levágta a fejit, megsütötte nyárson, a jány megette. A füst elkezdett jönni befele a száján, kifele a fülin. Elkezdett a tűz jönni. Elváltozott. Megváltozott. Gyönyörű felsiges királykisasszony lett. -Most mán megcsókolhatsz! Megcsókolta. - Hát, mit csinájjak? -Eriggy! Kírjél meg apámtul! Bement. -Szerencsés jó napot, felsiges Tündérkirály atyám! 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom