Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

- Milyen szíp - aszongya -, de ez kell nekem! A fiú is ezt szerette vóna. -Mir mondtam a királynak, az apjának, hogy azt választom, amelyiket én akarom! - Na jól van - aszongya -, akkor neked kell ez! - Hát válasszanak aj ányok! - aszongya. - Húzd csak azt a bocskort fel! - Ó, ezt anyád adta, hiszen anyád is tud! A jányoknak is feladták, mán repültek is hazafele. Szíjjelníz a király: - Hát, hogyhogy? Egy fiú ment el innen, egy szegíny fiú, és jön egy másik király, meg a két jány... Nem bánom, hogy szegíny fiú vagy, de dalia vagy! Ha mán három országod is van elátkozva, de azt a jogot megadom neked, hogy választhatsz! Aszongya: -Holnap tizenkét órakor össze kell, hogy menjetek, megvívni! (Ezzel a Gáspár királlyal, akit felnyert.) Ránízett, aszongya: - Most mit akarsz, hogy megöljük egymást? Mikor itthon vagyunk, és mindent megszereztem neked? Látod, milyen vagy? A fiadat mir nem küldöd ki velem? - Hát az én fiam még tanulatlan. - Na, na, öreg király - aszongya. - Én csak úgy állok ki vele, ha mind a ketten jöttök! Hívhatod a fiadat is, állom. Hárman, ha legyőztök, akkor elmegyek! Ha hármótokat legyőzlek, akkor én választom a jányt! -Helyes, éljen, ez nagyszerű! Kiálltak. Mind a három kihúzta a kardot, az öreg király, Gáspár király, a király fiánál veleszületett kard vót. Kihúzott a legény olyan kétméteres kardot. Hárman rárontottak. Ez nem ütött egyet sem feléjek. Dehogy ütött, csak eléjek lökte mindig. Markolatig mindig eltört a kardja, aki hozzávágta. Mind a háromnak porrá kitörte a kardot a kezibül. - Na, most a kezembe vagytok! De lássátok, én nem bántalak! Leütötte a kardját a fődbe: 220