Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

toárt.

11 E kötet is, tulajdon tapasztalatunk is jelzi, hogy cigányaink hagyományos népi műveltségének megőrzése nem igényli a roma nyelv feltétlen ismeretét.

12 Sarkad, a korábban Dél-Biharhoz tartozó egykori hajdútelepülés, ma megközelítően tizenegyezer lelket számláló, feltörekvő kelet-békési kisváros, amelynek történetét a jeles történész, MÁRKI Sándor írta meg.

13 A város lakosságának mintegy tíz százaléka, ezer-ezerkettőszáz lélek cigány nemzetiségű. A közülük való Lakatos János személye, felfedezésszámba menő magyar nyelvű, mintegy harminc felgyújtott meséje révén újabb adatokkal gazdagodhatnak idevágó ismereteink.

14 Ez annál inkább fontos, mert a településen élők orális hagyományairól mindmáig kevés munka látott napvilágot. DÖMÖTÖR Ákos két sarkadi mesemondó, KOMÁDI Ferenc és BONDÁR Károly huszonnégy rövid lélegzetű népmesei alkotását adta közre korszerű szemlélettel a hatvanas évek elején, ezzel az elsők között cáfolta meg, hogy szűkebb pátriánk „meseszegény" térsége hazánknak.

15 Legutóbb SZENDREI Eszter publikált innen fontos, a török korhoz kapcsolódó népmondai adatokat.

16 A magunk gyűjtéséből előzetesen két Lakatosmesét adtunk közre.

17 Jelen munkánkkal tehát egy, a Békés megyei Sarkadon élő, cigány nemzetiségű, de magyar nyelven mesélő idős alkotót, LAKATOS János meseszerkesztőt kívánjuk bemutatni, egyben csökkenteni szándékozunk a kutatásnak az alföldi magyar nyelvű népmesehagyománnyal szemben fennálló adósságát.

18 1 ' SINKÓ R., L. - DÖMÖTÖR Á. 1990. 12 A cigány néprajzi kutatás feladatairól szólva EPERJESSY Ernő sem tartja a származást az eredményesség előfeltételének. EPERJESSY E. 1994. 22. p. 13 MÁRKI S. 1977. 14 Meseszerkesztőnk az ún. romungro romákhoz tartozik, így természetes nyelvi közege a magyar, jóllehet roma nyelven is képes kommunikálni, akárcsak - korlátozottan - azon kisebbségek nyelvén, amelyekkel munkavállalásai során tartósabban érintkezett. A hazai cigány dialektusokról lásd bővebben: ERDŐS K. 1989. 15 DÖMÖTÖR Á. 1962. 16 SZENDREI E. 1996. 17 GRIN I. 2002. 379-406. p. 18 Bár az utóbbi évtizedekben a népmesekutatásban tapasztalható elmozdulás, az főként a nemzetiségiek kutatását érinti. így a Békés megyei magyar népmesékről szólva lényegében változatlan érvényű KRUPA András KOVÁCS Ágnesre való hivatkozása: „A Békés megyei magyarság népmesekincséről keveset tudunk. Mint Kovács Ágnes írja a Jegyzetekben, az itt gyűjtött mesék száma nem éri el a százat sem." KRUPA A. 1984.11. p. 10