Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

A gyűjtés körülményei „Ez a mese egy olyan dolog, hogy erre mindenki kíváncsi. A mese az unalom elűzője."

19 Г* akatos János, alias Jafi, alias Serif az 1970-es évek elején bukkant fel Js a Munkácsy Mihály Múzeumban. Mondanunk is felesleges, hogy nem mesemondó tudásával hívta fel magára a múzeumiak figyelmét. Bátor fellépése, barátságos, az átlagosnál közvetlenebb viselkedésmódja és a személye árasztotta sajátságos derű megnyitotta számára a múzeumi szervezet akkori igazgatójának, Dér Lászlónak a szívét. Ennél fogva 1972től néhány éven át több-kevesebb rendszerességgel megfordult a békéscsabai múzeumban, s ilyenkor meglátogatta a kiállításokat, alkalomadtán pedig beszédbe elegyedett az intézmény munkatársaival. A beszélgetések során kitűnt számottevő helyismerete, a mezőgazdasági munkákban való jártassága, s az, hogy ő maga afféle vezető ember, , függetlenített brigádvezető, fővállalkozó". Erre a körülményre később visszatérünk még. Kezdettől fogva szembetűnő volt Jafi régészet iránti érdeklődése. Ezzel összefüggésben gyakran hangoztatta vágyát, hogy amatőr régész lehessen. Pontosítandó fenti állításunkat, ki kell mondanunk, hogy nem annyira a sokat sejtető cím vonzotta, sokkal inkább az ennek birtokában kifejteni kívánt régészeti tevékenység legalizálásának óhaja. A „hetedik napon, hetedik gyermekként" megszületett Lakatos János ugyanis egyike a múzeumban meg-megforduló kincslátóknak. Azon ritka emberek közé tartozik, akik világosan látják a föld alá süllyedt, ott évszázadok óta rejtőzködő nemesfémeket, és gyakorta hoznak hírt hatalmas aranykészletekről, de ezekből mintát hozni nem tudnak,

20 mivel „oda komoly gépek kellenének". Helyesen sejti az Olvasó, hogy e komoly, mélyre lenyúlni tudó gépek hiánya a kizárólagos oka annak, hogy a múzeum 19 LAKATOS János vélekedése a népmese funkciójáról. 20 A „minta" múzeumba hozatalának és bemutatásának feltételül szabása a fentebb említett, néhai megyei múzeumigazgató, DÉR LÁSZLÓ nevéhez fűződik, aki ily módon kezelte a „holtbiztos" kincslelőhelyek múzeumi feltárására vonatkozó, ismétlődő javaslatokat. 11