Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Elővette azt a vaskoronát, amit az ördög adott neki, ráhúzta a fejire, beletette a szeget, aztán hátul ütötte a kalapáccsal. -Jaj, ne kongass, ne kongass - aszongya -, szétszakad a fejem aszongya. - Azír mondom, mondd meg Plútónak: csak egyet kongattam! Bemegy, aszongya: -Kedves, felsiges királyom - mondja Plútónak az ördög -, olyan nagyot kongatott, hogy az agyam majd szétszakadt! - Eriggy, ott van az a százezer literes hordó, azt hozza tele vízzel! Megy az ördög: - Gyere csak - aszongya -, itt van ez a hordó, és hozd tele vízzel! -Ne gondold, majd tele is, üresen is én hozom! Fogd meg, oszt vidd ki a kútig! (Vagy két mérfődnyire vót a kút!) Viszi az ördög, leteszi. Teleengedték, telemerték, az ördög telemerte. Aszongya: - Fogd meg, oszt vidd haza Plútóho! - Haha, ne gondold, majd evvel a kis vízzel viszem Plútóho! Kivett egy bicskát, ásta körül a kutat. Aszongya az ördög: - Mit csinálsz? - Kiásom az összes kutat, oszt viszem Pokolra! -Jaj, ne csináld, az Isten áldjon meg, inkább hazaviszem! - aszongya. Hazavitte. - No - aszongya -, nízzed, az összes kutat akarta a Pokolra hozni! -Jaj, jaj, jaj, mit csinájjak, hogy csinájjam? -Hát - aszongya -, én nem bánom! Hallod, odaadom neked a Tündérkirály jányát, a Tündérkirályt is, meg a felesígit is, de egy kívánságot még teljesítened kell! Ki kell menni, oszt az erdőt levágni, felszántani, bevetni, felibe szőlő legyen, felibe búza, a búzabul holnap tizenkét órakor kenyír legyen, a szőlőbül meg bor legyen! - Hát jól van - gondolta -, nem baj - aszongya -, megteszem, megtettem eddig is, csak legalább egy iccaka add ide nekem a Tündérkirály jányát, meg az anyját, meg a Tündérkirályt, hogy beszílgessek egy kicsit vélek. Régen nem láttam űket, illő! 104