Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

Mialatt Miska gondtalanul tölti délutánjait Steiner néninél, Reök neve gyakran szerepel a hivatalos iratokban. Még Miska megérkezése előtt műkedvelő társaságot szervezett a szarvasi evangélikus gim­názium és főiskola támogatására. Az első híreket a Magyar Hírlapban - a kor magyar nyelvű új­ságjában - olvashatjuk: május elsején Gál Szerelem és champagnei című „mulatságos vígjáté­kát" adták elő. „Ha az előadást nem tekintjük szigorú műbírói szemüvegen keresztül, s ha a szín­helyről távozó közönség megelégedését tanúsító arckifejezései után indulunk, az egészet a műkedvelők játékainak sikerültebbjei közé számíthatjuk" - írja a tudósító, akinek „r" betűje mö­gött alighanem Reök Istvánt sejthetjük. A megyefőnöktől azonban megfeledkeztek engedélyt kérni, mert Bonyhády megyefőnök május 8-án utasítja a csabai főszolgabírót, engedélyeztessék nála az előadandó darabokat. Polner főszolgabíró nem tudja a tervezett darabok nevét közölni, mert Reök távol van(!), de köz­li a szereplő személyek nevét: Reök István ügyvéd, igazgató és 16 „játszó személyek". Mindjárt az elején Lehotzky Viktor, Polner helyettes szolgabírója, Szeberényi Lajos tanító, aztán járásbí­rósági és városi tisztviselők (Sztraka György - Reök házigazdájának fia -, Popovics János, Vi­lim János és Kállay Alajos) s három nőszereplő: Omaszta Teréz, Vidovszky Matild és Jeszensz­ky Hermin kisasszonyok. Végül a súgó: Szeberényi Andor segédlelkész. A város fiatal értelmiségei vagy földbirtokos ifjak alkották tehát Reök műkedvelő társasá­gát. Többségükben ismerős nevek Csaba múltjának kutatói körében, nem eggyel mi is találko­zunk még tanulmányunkban. Sőt, köztük van Reök későbbi, második felesége is. Hazaérkezése után Reök május 31-én pótlólag közli a megyefőnökkel az előadandó dara­bok címét, két franciából fordított egyfelvonásost: A fiatal keresztanya és a Kérek két pengőt. A szünetben és az előadás végén a férfiak vokálnégyest kívánnak előadni, így A szerelem című népdalt is. Az énekesek közt találjuk Reök István nevét is. Ha visszagondolunk Reök eperjesi diákoskodására, amikor a diákszínészek között a leg­kitűnőbb volt, s színésznek készült, elképzelhetjük csabai szerepléseit, hogy a legkiválóbb lehe­tett a kis társulatnál. A műkedvelő társaság iratanyaga azért különlegesen érdekes számunkra, mert a megye­főnöki iratokból az derül ki, hogy Reök május 8-án már nem volt Csabán, s csak 31-én jelenti a darabok címét a megyefőnöknek. Három hétig volt távol! Ebben a három hétben halt meg Mun­kácsy édesapja - május 14-én -, tehát távolléte összefügghetett a halálesettel, s ebben az időben hozhatta Csabára az árván maradt Miskát. (Emlékezzünk a Papp-féle levélre: a nagybácsi Mis­kolcon volt, előbb meggyógyíttatta Miskát Papp édesanyjával, utána indulhattak el Csabára.) A miskolci adatok és a békéscsabai dokumentumok együttesen azt bizonyítják, hogy május végén érkezhettek Csabára, különben Reök előbb írt volna a megyefőnöknek. Miska Csabára érkezésének időpontját tehát elég pontosan meg tudjuk határozni. A megyefőnök bekéri az ismeretlen francia darabok, sőt a népdal szövegét is, de aztán júni­us 14-én engedélyezi az előadást. Július 10-én Kisfaludy Károly Csalódások című darabját kívánják előadni. A megyefőnök­től megkapják az engedélyt, de a főszolgabíró itt is köteles jelen lenni polgári biztosként, hogy a kellő rendre felügyeljen, és hogy a „műkedvelő társaság semmi más politikai színezetű tárgynak vitatkozásába ne avatkozzon". (Egyébként a próbák idejét is be kellett jelenteni a főszolgabíró­nak, így ellenőriztek mindent a szabadságharc leverése után.) A Csalódások előadása megtörtént, erről a Magyar Hírlap augusztus 5-i számában értesül­hetünk. Minden bizonnyal most is Reök tudósította az országos hírlapot. Ha Reöknek nem is tudunk ebből az időből más foglalkozásáról, némi magánügyvédeske­dése kivételével, ezek a próbák eléggé leköthették délutánjait és néha estéit is. S az esték? Munkácsy szomorúan jegyzi meg, hogy az estéket nem tölthette nagynénjénél. Különösen télen korán sötétedett, és bajos volt a hazamenetel. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom