Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

Mialatt Miska gondtalanul tölti délutánjait Steiner néninél, Reök neve gyakran szerepel a hivatalos iratokban. Még Miska megérkezése előtt műkedvelő társaságot szervezett a szarvasi evangélikus gimnázium és főiskola támogatására. Az első híreket a Magyar Hírlapban - a kor magyar nyelvű újságjában - olvashatjuk: május elsején Gál Szerelem és champagnei című „mulatságos vígjátékát" adták elő. „Ha az előadást nem tekintjük szigorú műbírói szemüvegen keresztül, s ha a színhelyről távozó közönség megelégedését tanúsító arckifejezései után indulunk, az egészet a műkedvelők játékainak sikerültebbjei közé számíthatjuk" - írja a tudósító, akinek „r" betűje mögött alighanem Reök Istvánt sejthetjük. A megyefőnöktől azonban megfeledkeztek engedélyt kérni, mert Bonyhády megyefőnök május 8-án utasítja a csabai főszolgabírót, engedélyeztessék nála az előadandó darabokat. Polner főszolgabíró nem tudja a tervezett darabok nevét közölni, mert Reök távol van(!), de közli a szereplő személyek nevét: Reök István ügyvéd, igazgató és 16 „játszó személyek". Mindjárt az elején Lehotzky Viktor, Polner helyettes szolgabírója, Szeberényi Lajos tanító, aztán járásbírósági és városi tisztviselők (Sztraka György - Reök házigazdájának fia -, Popovics János, Vilim János és Kállay Alajos) s három nőszereplő: Omaszta Teréz, Vidovszky Matild és Jeszenszky Hermin kisasszonyok. Végül a súgó: Szeberényi Andor segédlelkész. A város fiatal értelmiségei vagy földbirtokos ifjak alkották tehát Reök műkedvelő társaságát. Többségükben ismerős nevek Csaba múltjának kutatói körében, nem eggyel mi is találkozunk még tanulmányunkban. Sőt, köztük van Reök későbbi, második felesége is. Hazaérkezése után Reök május 31-én pótlólag közli a megyefőnökkel az előadandó darabok címét, két franciából fordított egyfelvonásost: A fiatal keresztanya és a Kérek két pengőt. A szünetben és az előadás végén a férfiak vokálnégyest kívánnak előadni, így A szerelem című népdalt is. Az énekesek közt találjuk Reök István nevét is. Ha visszagondolunk Reök eperjesi diákoskodására, amikor a diákszínészek között a legkitűnőbb volt, s színésznek készült, elképzelhetjük csabai szerepléseit, hogy a legkiválóbb lehetett a kis társulatnál. A műkedvelő társaság iratanyaga azért különlegesen érdekes számunkra, mert a megyefőnöki iratokból az derül ki, hogy Reök május 8-án már nem volt Csabán, s csak 31-én jelenti a darabok címét a megyefőnöknek. Három hétig volt távol! Ebben a három hétben halt meg Munkácsy édesapja - május 14-én -, tehát távolléte összefügghetett a halálesettel, s ebben az időben hozhatta Csabára az árván maradt Miskát. (Emlékezzünk a Papp-féle levélre: a nagybácsi Miskolcon volt, előbb meggyógyíttatta Miskát Papp édesanyjával, utána indulhattak el Csabára.) A miskolci adatok és a békéscsabai dokumentumok együttesen azt bizonyítják, hogy május végén érkezhettek Csabára, különben Reök előbb írt volna a megyefőnöknek. Miska Csabára érkezésének időpontját tehát elég pontosan meg tudjuk határozni. A megyefőnök bekéri az ismeretlen francia darabok, sőt a népdal szövegét is, de aztán június 14-én engedélyezi az előadást. Július 10-én Kisfaludy Károly Csalódások című darabját kívánják előadni. A megyefőnöktől megkapják az engedélyt, de a főszolgabíró itt is köteles jelen lenni polgári biztosként, hogy a kellő rendre felügyeljen, és hogy a „műkedvelő társaság semmi más politikai színezetű tárgynak vitatkozásába ne avatkozzon". (Egyébként a próbák idejét is be kellett jelenteni a főszolgabírónak, így ellenőriztek mindent a szabadságharc leverése után.) A Csalódások előadása megtörtént, erről a Magyar Hírlap augusztus 5-i számában értesülhetünk. Minden bizonnyal most is Reök tudósította az országos hírlapot. Ha Reöknek nem is tudunk ebből az időből más foglalkozásáról, némi magánügyvédeskedése kivételével, ezek a próbák eléggé leköthették délutánjait és néha estéit is. S az esték? Munkácsy szomorúan jegyzi meg, hogy az estéket nem tölthette nagynénjénél. Különösen télen korán sötétedett, és bajos volt a hazamenetel. 23