Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

akaraterejéről. Ezzel magyarázhatók az Emlékeimnek azok a későbbi részei, ahol Reök kételkedik az ifjú Munkácsy következetes, kitartó munkára való alkalmasságában, s ahol felháborodásának egyik rugója épp Miska feltételezett állhatatlansága. (Miska próbálkozásai az asztalosság abbahagyására, majd fogadtatása Gyulára érkezésekor, Reök tiltakozása Pesten Ligetinél, hogy festőt akar belőle nevelni.) Mindez azonban csak magyarázat, miért mondott le Reök olyan könnyen Miska taníttatásáról. Saját gyermekeinek útját sokkal következetesebben irányította volna, s aligha egyezett volna bele deklasszalodasukba. Ezt nemcsak az utókor rója fel, hanem akkori környezete is. Amikor Miska boldogan újságolja Vidovszkynénak, hogy asztalos lesz, „a néni... gondterhesen csóválta a fejét, természetesen nem értettem, hogy ez mit jelent". Később pedig, amikor mint asztalosinas egy hideg téli estén a temetőcsősz házába szorul be melegedni, s elmondja, hogy Reöknek és Steineréknek rokona, a csősz felesége meglepődve kérdi: „Szegény gyerek... Mégis hanginál szolgálsz?" Ha le is mondott Reök Munkácsy taníttatásáról, korai inassorba adása még így is indokolatlan. A harmadik ok Reök második házassága lehetett. Erre Oltványi Imre hívja fel a figyelmünket. Amikor összehasonlította az Emlékeim nyomtatásban megjelent magyar szövegét az eredeti szöveggel - Munkácsy francia nyelvű önéletrajzi leveleivel -, néhány nyomtatásból kihagyott részt fedezett fel a kéziratban, köztük Reök második házasságának említését is. Az Emlékeim általunk is idézett sora - „s én Reök bácsi nyakán maradtam" - után ugyanis az eredeti kéziratban a következő szöveg található (Oltványi fordításában): „Nagybátyám időközben egy kis tanyát bérelt és újra nősült... azaz helyesebben szólva... hogy is mondjam csak... egyszóval kiköltözött a tanyára az Omaszta-lánnyal és egy kis babával." Munkácsy stílusa jól érzékelteti, hogy Reök második házasságában akkoriban volt némi elhallgatni való: Megtöri a mondatot, azaz „kertel", keresi az elfogadható kifejezést Reök és az Omaszta lány „házasság nélküli" új házasságára. Erre alapozta Oltványi azt a véleményét, hogy az adott „fonák helyzetben" Miska sürgős eltávolítása vált szükségessé. Oltványi véleménye minden bizonnyal közel áll a valósághoz. Munkácsy 1854 augusztusában vagy 1855 elején kerül az asztalosműhelybe. Reök István és Omaszta Mária első gyermeke, Iván 1855. május 26-án született. Való tehát, hogy Reök István ebben az időben kerülhetett össze második feleségével, akivel azonban nem volt megesküdve, mert első feleségétől az akkori törvények szerint nem válhatott el. S a „törvénytelen" házasság döntő lehetett Reök életében is. „Fonák helyzete" ahogy Oltványi írja - valószínűleg lehetetlenné tette azt a vezető szerepet, amelyet két éven át betöltött a csabai úri osztály körében. Elsősorban ezzel magyarázhatjuk hirtelen elvonulását a közel három mérföldre lévő gerendási tanyára, ahol 12-13 évig élt visszavonulva. Reök ugyan 1856 őszéig megtartja városi lakását is - szerződése kötötte, vagy ügyvédi tevékenységét kívánta folytatni? -, de Munkácsy szerint csak vasárnaponként jött be a tanyáról. Hogy a gyermek születése milyen titkolózásra kényszerítette a szülőket, jól érzékelhetjük a gyermek keresztelésénél: Természetes lett volna, hogy a közeli Orosházán vagy az illetékességi helyen, Békéscsabán kereszteljék, ehelyett Orosházán túl, egy faluban, Bánfalván (a mai Gádoroson) anyakönyvezték. A bejegyzés szerint a szülők sem lakóhelyüket, sem a gyermek születési helyét nem fedték fel, bár erre külön felszólították őket - a felszólítás tényét külön bejegyezték az anyakönyvbe -, s helyette vállalták az „itinerarius" (vándor) bejegyzést a lakóhely rovatába. Házasságuk csak 17 év múlva, 1871-ben válhatott törvényessé. Ekkor tudott elválni első feleségétől, s miután második felesége evangélikus hitre tért át, 1871. augusztus 6-án végre megesküdhettek - újságolja majd örömmel a hírt Munkácsynak. S bár Reök elvonulását elsősorban második házasságával magyaráztuk, ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy épp 1854 nyarára megtörtént a Bach-rendszer adminisztrációjának kiépítése. 38