Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

otthona lenni s amely város az ő halhatatlan művészetének bölcsőjeként büszkélkedik - halála felett érzett nagy fájdalmát és mélyen átérzett őszinte részvétét hódolat teljes tisztelettel tolmácsolja s kéri az egek Urát, küldjön nagyságod vérző szívére mielőbb gyógy-írt és vigasztalja meg ama tudat, hogy mély fájdalmában a magyar nemzet minden tagja egyaránt bánatos szívvel osztozik. Fogadja Nagyságod ismételten mélyen érzett részvétünk őszinte kifejezését.' Megbízatik a polgármester, hogy eme részvét felirat elküldése iránt haladéktalanul intézkedjék. Egyben pedig felkéretik a városi tanács, hogy a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot tegyen arra nézve, hogy melyik utca neveztessék el Munkácsy Mihály utcának." A következő - június 18-i - közgyűlésen ugyan nem, de az ezt követő, június 26-i közgyűlésen határoznak az utca elnevezéséről, melyet a városi tanács terjesztett elő: „Minthogy városunk, mely szerencsés volt a nagy Munkácsy Mihálynak mint fiatal embernek éveken át otthona lenni, és itt léte alatt a jelenlegi Kerecsényi utcában lakott, kimondja a képviselőtestület, hogy az elhunyt hazánk dicső nagy fia tiszteletére a jelenlegi Kerecsényi utcát Munkácsy Mihály' és a jelenlegi Dobozi utcát pedig Kerecsényi utcának nevezi el." Hat évtizeddel később újult meg Munkácsy kultusza Gyulán. Miután az 1960-as évek elején tisztázódott, hol lakott Munkácsy, dr. Dankó Imre múzeumigazgató az Erkel Ferenc Múzeum nevében emléktáblával örökítette meg a házat. A 103x73 cm-es szürke műkőből készült emléktábla Munkácsy önéletrajzának egyik gyulai részletét tartalmazza, s 1962. április 29-én, halálának 62. évfordulója előtt avatták fel. Ezekben az években készült el a gyulai szoborsétány is, ahol 1964-ben állították fel Vasas Mihály fehér mészkőből készült Munkácsy-szobrát. 1977-ben a közeli Dürer Terem falán helyezték el a Tiszta forrásból című domborművet, Kiss Sándor alkotását, amelyen Bartók Béla és Albrecht Dürer mellett Munkácsy alakja hirdeti a városhoz kötődő három szellemóriás emlékét. Békéscsabán a korábban már említett 1900. május 11-i közgyűlésen kiküldött bizottság jelentését csak 1901. március 18-án tárgyalja a közgyűlés. A késedelem oka, hogy a bizottság azt javasolta, a csabai emléktábla leleplezésének ünnepe a művész halálának első évfordulóján, 1901. május l-jén legyen. Erre az alkalomra hívják meg a művész özvegyét is, és tartanak rendkívüli képviselő-testületi ülést. A közgyűlés a továbbiakban ebben a szellemben tevékenykedett, s a teendőkkel a bizottságot bízta meg. így érkezett el az emléktábla felavatásának napja, nem május l-jén, hanem 2-án. (Május 1jén a Kerepesi Temetőben volt megemlékezés.) Május 2-án a fővárosi megemlékezésről érkezett Csabára Munkácsy özvegye. A Békésmegyei Közlöny részletes beszámolója szerint a gyorsvonathoz csatolt „termes kocsiban" vele együtt érkezett Zsilinszky Mihály államtitkár, Békéscsaba országgyűlési képviselője és felesége, Reök Ilona; dr. Dimer Gusztáv egyetemi magántanár és felesége, Reök Erzsébet - Reök István leányai -; dr. Váradi Antal, az Országos Színművészeti Akadémia igazgatója, valamint dr. Lukács György főispán. (Mivel Reök Istvánné is jelen volt az ünnepségen, valószínűleg ő is leányaival utazott a külön kocsiban, hacsak nem fiával, Reök Ivánnal érkezett Szegedről.) Együtt volt hát az ünnep alkalmával a nagybácsi, néhai Reök István családja. A vendégeket a Fiume Szállóban szállásolták el. Délelőtt sétakocsikázást tettek a városban. „Munkácsynét, aki két ízben: 1875-ben (helyesen 1874-ben - Cz. I.) és 88-ban (itt minden bizonnyal két évet tévedett a tudósító, s az 1890. évi látogatásra gondoltak, mert ezt a - valóban második - látogatást viszont nem említik - Cz. l.)járt Csabán, roppant meghatotta a régi emlékek felújulása, egyes házakra, utcákra még ma is emlékezett s könnyezve beszélt arról, hogy hányszor emlegette szegény Miskája Csabát és az itt töltött napokat. " Az ebéd a kaszinóban volt. Délután 3 órakor a városháza dísztermében kezdetét vette az ünnepség. A község bírójának megnyitó szavai után Korosy László első jegyző köszöntötte a közönséget, s hálásan köszönte meg a „ báróné őméltóságának azon kegyességét, hogy ez ünnepélyünkön személyesen megje148