Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

lenni szíves volt". Az özvegy nevében Zsilinszky Mihály mondott köszönetet a város elhatározá­sáért, majd dr. Lukácsy György főispán tartotta az ünnepi megemlékezést. Wlassics Gyula val­lás- és közoktatásügyi miniszter táviratának felolvasása után a közgyűlést berekesztették, s a vá­rosházáról az egész közönség a Munkácsy utcába vonult. A Langi-féle háznál már nagy tömeg gyűlt össze. „A házfalába illesztett táblát lepel takarta; az ügyeskezű városi kertész zöld lombokkal és orgonavirággal feldíszítette az egész házat, mely előtt szőnyeggel borított emelvény várta az ün­nepély szónokait." A Szózat elhangzása után Zsilinszky Mihály mondott ünnepi beszédet, részletesen ecsetel­ve az 1848 utáni időket, Reök és Munkácsy Békéscsabára kerülését s helyzetüket, az indulás éveit s a festő Munkácsy kötődését a városhoz. „Itt rajzolta a gerendási tanyát, a delelést, a dűlő szénásszekeret, a pusztai zivatart, a húsvéti locsolást és a falu hősét, melynek minden alakja Reök dohányos kertészeiből van kiválasztva." Kitért arra, hogy a Trautmannsdorf-féle házat, ahol lakott, már nem tudják megjelölni, mert lebontották, így arra a házra kerül emléktábla, ahol mint „asztalosinas kezdte első rajzolásait". A tábla leleplezésével átadta annak megőrzését Csaba bírójának. Az 1 m magas, 80 cm széles, fehér carrarai márványból készült táblán aranybetűkkel az alábbi szöveg hirdette Munkácsy emlékét: E házban töltötte el (1855-1858) asztalos inas éveit a festőművészetnek legnagyobb magyar mestere MUNKÁCSY MIHÁLY a kinek dicső emlékezetére hálás kegyelettel állítá BÉKÉS-CSABA KÖZÖNSÉGE MDCCCCI Négy évtizedig hirdette Munkácsy emlékét a Langi-féle ház falán az emléktábla. Akkor a házat újjáépítették, utcai frontja teljesen megváltozott, s az épületen 1940. május 19-én (vasár­nap) leplezték le az előbbinél díszesebb emléktáblát. A 167x83 cm-es, ruskicai márványból ké­szült táblát Kapitány József helybeli szobrászművész készítette. Az emlékszöveg változatlan maradt, de a tábla felső részébe Munkácsy bronzból készült portréja, a tábla két alsó részébe pe­dig Munkácsy Mihály és Békéscsaba márványba vésett címere került. A két címert latin nyelvű jelmondat kötötte össze: Ars longa, vita brevis. (Az élet rövid, a művészet örök.) Az ünnepi beszéd után Váradi Antal költő szavalta el erre az alkalomra írt Emlékezés című költeményét, végül a Himnusz eléneklésével fejeződött be az ünnepség. Este 8-kor a városi színházban Jókai Mór Keresd a szíved című színművének előadásával folytatódott az ünnepség. Az előadás előtt a Siralomház, utána a Falu hőse című festmény élőképben elevenedett meg a közönség előtt - nagy sikerrel. Munkácsyné és kísérete éjjel fél tizenkettőkor utazott el a városból: kocsijukat a Pestre in­duló személyvonathoz kapcsolták. Délután került sor a városi múzeum Munkácsy-termének és modern képtárának megnyitá­sára. Utóbbit a Szépművészeti Múzeum igazgatójának 31 db-ból álló ajándéka tette lehetővé, az állandó Munkácsy-kiállítás alapja a múzeum tulajdonában levő 3 Munkácsy-festmény és 20 raj­za volt. (A Munkácsy-relikviák képzőművészeti része.) így emlékezett meg Békéscsaba Munkácsy halálának 40. évfordulójáról. Az 1970-es évek elején a monumentális városrendezéssel megszűnt a Langi porta is, a há­zat lebontották, helyét a megyei rendőr-főkapitányság hátsó főbejárata foglalja el. S az egykori 14. számú ház helyén a klinkertéglás falra új emléktábla került. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom