Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

52. kép. Gyulai László: Munkácsy Mihály Litográfia. Magyarország és a Nagyvilág, 1868 jövődet kompromittáld. Tanulj előbb fráter s házasságról akkor gondolkozzál, ha alapod lesz hozzá és akkor is kétszer megfontold, kivel szövetkezzél, különben kínos vajúdás lesz. " A fráter szó használata azt érzékelteti, hogy ez a „dörgedelem" atyai-baráti volt. Ami a korai házasságtól való visszatartást illeti, igaza volt Reöknek. így gondolkozott Ligeti is, aki szintén óva intette ettől a lépéstől, féltette Munkácsy jövőjét. Legfeljebb a „meggondolatlan ismeretség" feltételezését lehet kifogásolnunk Reök levelében: a fiatalok valóban szerették egymást, s különösen Munkacsynak jelenthetett sokat ez a szerelem, aki gyermekkora óta kevés szeretetet kapott környezetétől. Egyébként is huszonnégy éves volt, itt a házasság ideje. De nem olyan embernél, akinek minden idejét jövője megalapozására kell fordítania. Ezzel lezáródik az az időszak, amikor Csaba évenként láthatta a festőpályán felfelé haladó Munkácsyt, tanúja és témája lehetett több festmény születésének. 1869-ben fordulat következett be. Nemcsak abban, hogy ritkábban fogja vendégül látni, hanem abban is, hogy 1869-ben, a Siralomház megfestésével Munkácsy nevét a legnagyobbak között emlegetik, s ettől kezdve a világhírű művészt fogadja a megye társadalma. 123