Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

V. A Mester és Békés megye A SIRALOMHÁZ IDŐSZAKÁBAN Munkácsy 1868 októberében elhagyja Münchent, és Düsseldorfba megy Knaushoz. Düsseldorfi tartózkodása döntő hatású volt Munkácsy fejlődésére. Felszabadul az akadémizmus kötöttsége alól, s a francia realisták hatnak művészetére. Munkácsy magára talál. Megfesti régi témáját, az Ásító inast, amely „jó művészi renomét" szerzett számára - mint maga írja. S még abban az évben eddigi főművével jelentkezik, a Siralomházz'ál. Egyszerre ismertté tette nevét, s gondtala­nabbá életét. Májusban még a csabai főszolgabíró Munkácsy útlevélkérelméhez szükséges véleménye­zésében azt írja, hogy „Munkácsy Mihály, előtte Lieb, az államtól évenként 800 f segélyben ré­szesül; ismét továbbá nagybátyja, csabai birtokos Reök István őt a szükséges költséggel ellátja, ennélfogva tehát folyamodó bír eszközökkel magát másoknak terheltetése nélkül feltartani s élel­mezni." S négy hónap múlva, 1869. szeptember 30-án Munkácsy már azt újságolja Ligetinek, hogy a Siralomházat egy „ánglius" 10000 frankért megvette. (Kb. 4000 magyar forint - ötévi ösztöndíjával volt egyenlő!) Úgy látszik, nagybátyjának is megírta az örömhírt, mert Reök 1869. október 4-én azt vála­szolja, hogy örül a jó vásárnak, a szép összegnek. Azt kéri, csak egy havi pénzt tartson magánál, a többit küldje Csabára, mert nincs vásár, a pénztárak üresek, így pénzszűkében van. Egyébként is óvatosan költsön, s ha sok pénze lesz, elvállalja a pénz kezelését, hogy megtelepedésekor egy lakot vehessen magának. Munkácsy ebben az időben valóban arra gondolt, hogy hazajön, és Magyarországon telepe­dik le. A következő évben, 1870 áprilisában Munkácsy ismét látogatóba készül. Reök pünkösd­re, június 5-ére hívja, amikor Kaplonyban Reök Pálnál összejön a család, s „hol valahára Gizát is megláthatnád. Hát szép is volna az." Az újságok azonban csak június 26-án jelzik, hogy Mun­kácsy néhány nap óta itthon tartózkodik. Hazalátogat Csabára is. A Békés augusztus 17-én közli, hogy „Munkácsy Mihály geniális fiatal festőnk egy idő óta anyai nagybátyja Reök István úrnál Csabán tartózkodik. A múlt héten Gyulára is berándult s egy napot itteni ismerősei körében töl­tött." (A gyulai látogatás augusztus 8 és 14 között lehetett.) Az egykori asztalosinas ünnepelt vendég lett a megyében. Reök maga is hozzájárult Munkácsy sikereinek megismertetéséhez. A látogatás előtt, 1870. április 24-én a Békés című újságban előbb egy háromhasábos tárcája jelent meg Munkácsyról, melyben gyermekkorától a Siralomház megfestéséig követi életútját, júliusban pedig a Siralom­házhoz ír magyarázatot: „Öcsém Munkácsy által megkerestetvén, hogy a siralomházi képhez németül — így ő írni nem tud - magyarázatot írnék a kép tulajdonosa Wilstack amerikai polgár számára" — kezdi cikkét, s megírta a magyarázatot, melyet most némileg módosítva közöl a Békésben. A leírás ér­téke, hogy a Siralomházról olyan ember ír, aki ismerte tartalmát, s közvetlen átélője volt annak a kornak, amelyből a téma megszületett. (Még 1868-ban is azt írja Munkácsynak, hogy rablók nyugtalanítják a környéket.) A siralomházba került betyár típusa a szabadságharc után keletkezett: „... az országban ka­tonai kormány ostromállapottal uralkodott. Mégis rablóbandák alakultak, melyeket elnyomni sokáig nem sikerült, úgy hogy a lakosság a politikai üldözések, katonai garázdálkodás és a rab­lók tizeiméinek kettős tüze közé szorult volt. És oly nagy volt a közelkeseredettség, hogy eleintén, ha a biztonsági közegek rablókkal összecsaptak és megverettek, a lakosság, nemét a kárörömnek el nem fojthatta. Vad hírek keringtek, hogy a rablók csak német pénztárakat és az olyanokat fosz­togatják, akik harc folytán (a szabadságharc folyamán - Cz. I.) magukat az ország iránt ellensé­124

Next

/
Oldalképek
Tartalom