A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Varga Péter–Bernert Zsolt–Fóthi Erzsébet–Gyenis Gyula: Lipp Vilmos vezetésével feltárt, Keszthely környéki temetők embertani anyagának antropológiai elemzése

Varga Péter - Bemert Zsolt - Fóthi Erzsébet - Gyenis Gyula léklet nélküli sírjai tartoztak, a nagyobb csoportba pedig az 568-ban betelepülők jellegzetes leleteket tartalmazó sírjai kerültek. Tehát a természettudományi vizsgálatok is támogatják a régészeti elemzések szerinti felosztást, így a bevándoroltak mellett a helyben továbbélő késő antik népesség jelenlétével is számolnunk kell. 630 táján azonban valamilyen kényszerítő ok miatt véget ért a fenékpusztai település élete. Kovrig vetette fel, hogy az itt élő népesség a VII. század elején egy nagy pusztítás után elhagyta az erődöt, és Keszthelyen folytatta az életét. Ezzel magyarázható, hogy a VII. század elején Keszthelyen előzmények nélkül tűnik fel a „kosárkás függők népe" .

8 A Keszthely-kultúrával jellemezhető népesség eredetének tisztázásában az antropológiának a jövőben még komoly szerep juthat. Ennek feltétele a Keszthelykultúra temetőiből feltárt embertani maradványok szisztematikus feldolgozása. Tanulmányunkkal ehhez szeretnénk hozzájárulni. 1. ábra. A Keszthely-kultúra lelőhelyeinek földrajzi helyzete (MÜLLER 1992. nyomán) KOVRIG 1958. 450