A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Varga Péter–Bernert Zsolt–Fóthi Erzsébet–Gyenis Gyula: Lipp Vilmos vezetésével feltárt, Keszthely környéki temetők embertani anyagának antropológiai elemzése

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 449-477. LIPP VILMOS VEZETÉSÉVEL FELTÁRT, KESZTHELY KÖRNYÉKI TEMETŐK EMBERTANI ANYAGÁNAK ANTROPOLÓGIAI ELEMZÉSE - Varga Péter - Bernért Zsolt - Fóthi Erzsébet - Gyenis Gyula Bevezetés A keszthely-fenékpusztai földnyelv a késő neolitikum óta szinte folyamatosan lakott volt. A IV. században a rómaiak erődöt építettek. A VI. század közepe után egy új, idegen eredetű, késő antik kultúrájú népesség telepedett meg a keszthelyfenékpusztai erődben és annak kb. 40 km átmérőjű körzetében, akiknek kultúrája eltér az avarokétól. Az erődön belül és a déli erődfal előtt elterülő temetők használatának idejét a kutatók többsége 568-630 közé keltezi.

1 A Keszthely-kultúrán a 68. század közötti időszakban a Keszthely körüli, csaknem félszáz kilométeres sugarú körben az Avar Birodalmon belül élt népességnek a régészeti hagyatékát értjük, amelyet főleg a női sírokban található sajátos leletegyüttessel - korongos fibula, stílustű, kosárkás fülbevaló, kígyófejes karperec - jellemezhetünk.

2 A népesség eredetéről megoszlanak az elképzelések. Kovrig szerint a Keszthely-kultúrát az avar korban továbbélő, romanizált őslakosság hozta létre, akik az avar hódítás után is megőrizték kulturális függetlenségüket.

3 Kiss G. véleménye, hogy az Adria északi partvidékéről idevándorolt ismeretlen eredetű, késő antik kultúrájú néptöredék telepedett le az Avar Birodalomban, egy viszonylag kis területen, mintegy keresztény szigetként.

4 Sági véleménye az, hogy az erőd népessége a helyi továbbélő késő antik lakosságból és a bevándorolt nyugati germánokból állt, akik a fenékpusztai erőd helyzetéből fakadóan élénk kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Bizánc és Itália felé.

5 Müller véleménye szerint 568-ban a langobardok Pannónia romanizált népességének jelentős részével együtt Itáliába vonultak, de a Keszthely környéki késő antik népesség helyben maradt, hiszen az új hódítóknak, az avaroknak is szükségük volt kézművesekre és földművesekre.

6 Az avarokétól eltérő, a Keszthely-kultúrával jellemezhető népesség központja a fenékpusztai erőd volt. A vezető réteg az erődben élt, halottaikat az ókeresztény bazilikába temették. Lengyel csontkémiai vizsgálatai alapján két különböző csoportot különített el, e szerint a fenékpusztai erőd népessége 568 és 630 között két rétegből állt.

7 A kisebbik csoportba a helyi, késő antik népesség gyakorlatilag mel1 MÜLLER 1987. 2 KOVRIG 1958; KISS 1968. 3 KOVRIG 1958. 4 KISS 1992. 5 SÁGI 1961; SÁGI 1970. 6 MÜLLER 1987. 7 LENGYEL 1971. 449