A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)
Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Molnár Erika–Marcsik Antónia: paleopatológiai elváltozások egy avar kori széria (Szarvas 68. lelőhely) embertani anyagában
Molnár Erika - Marcsik Antónia egyéneknél a legnagyobb. A lokalizációt tekintve (a két nemet összevonva) ágyékiháti-nyaki gyakorisági sorrend állapítható meg. b) Extravertebrális arthrosisok Ebben a csoportban foglaljuk össze az előzőekben ismertetett gerincre lokalizálódott degeneratív elváltozásoktól topográfiai alapon elkülöníthető arthrosisokat. Anyagunkban 75 egyénnél tapasztaltuk extravertebrális degeneratív ízületi elváltozás nyomait. Előfordulási arányuk szintén a széria férfi tagjainál magasabb (51/154), mint a nőknél (24/151). Az elváltozások leggyakrabban a maturus korcsoportban jelentkeztek. Fő lokalizációs helyek a csípőízület, a sacroiliacalis, a temporomandibularis és a vállízület. 7. Egyéb Ebbe a csoportba soroltuk azokat az anomáliákat, amelyek előfordulási aránya nagyon alacsony, illetve az eddig tárgyalt rendellenességek közé nem illeszthetők be. Jóindulatú tumor, osteoid osteoma előfordulását tapasztaltuk egy senilis korú férfi homlokcsontján. Az osteonecrosisok közös jellemzője, hogy a csontok valamely részlete (általában az epiphysisek területén) lokális csontanyagcsere-zavar következtében elhal. Az aszeptikus folyamatok mögött általában - a legtöbb esetben ismeretlen vagy bizonytalan eredetű - vérellátási zavar áll. 27 A szakirodalomban meglehetősen változó felosztású csoportba egyebek közt a tipikus aszeptikus necrosisok és a juvenilis osteochondritisek tartoznak. A szarvasi szériában juvenilis osteochondritist egy esetben figyelhettünk meg a 175. sírhoz tartozó felnőtt női leletnél, akinek bal combcsontján a femurnyak megrövidült, illetve a femurfej hátra- és lefelé csúszott (7. kép). A combcsontról készült röntgenfelvételen a csontállomány átépülése nem látható, így a combnyaktörés diagnózisa kizárható. Az elváltozások nagy valószínűséggel gyermekkori csípőbetegség (epiphyseolysis capitis femoris) nyomait mutatják. További osteochondritis dissecans megjelenését 6 esetben figyelhettük meg térd-, illetve könyökízületi lokalizációban. Aszeptikus osteonecrosis 1 esetben fordult elő a taluson. A koponya homlokcsonti régiójának anteromediális részén, az endokraniális felszínen bilaterális elhelyezkedésű újcsontképződményeket tapasztaltunk a széria 5 időskorú női és 1 férfi leleténél (8. kép). Az elváltozások (hyperostosis frontalis interna) elsősorban idősebb nőknél figyelhetők meg, és nagy valószínűséggel hormonális zavarokra vezethetők vissza. 28 GÖMÖR-BÁLINT 1989. HERSHKOVITZ 1999. 418
