A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Molnár Erika–Marcsik Antónia: paleopatológiai elváltozások egy avar kori széria (Szarvas 68. lelőhely) embertani anyagában

Paleopatológiai elváltozások egy avar kori széria embertani anyagában Következtetések A tanulmányunkban feldolgozott Szarvas 68. lelőhely 7-9. századi embertani széria jelentős egyedszámát, temetkezési szokásait (fülkesíros temetkezés), illetve régészeti mellékleteit, elsősorban a rovásírásos tűtartót tekintve mind régészeti, mind antropológiai szempontból fontos. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a csontvázak töredékes megtartási állapota ellenére a paleopatológiai elváltozások széles skáláját figyelhettük meg. Ezek között vannak olyan rendellenességek is, amelyek a történeti népesség körében ritkán fordulnak elő (ilyen pl. a „butterfly" - hasadt csigolya, hyperostosis frontalis interna).

29 Más történeti embertani szériákhoz hasonlóan a leggyakoribb elváltozásokat a degeneratív ízületi betegségek csoportjai alkották.

30 A gerinc degeneratív ízületi elváltozásai és az extravertebrális arthrosisok gyakoriságában jelentős különbséget tapasztaltunk a két nem között. Előfordulási arányuk anyagunkban sokkal magasabb a férfiaknál, mint a női vázaknál, amely a két nem közti aktivitásbeli különbségekre utal. A férfiak és a nők között valamiféle munkamegosztás működhetett, amelynek keretében a megerőltető fizikai munkát a férfiak végezhették. Ezt a feltételezést támasztja alá a traumás elváltozások vizsgálatának eredménye is, amely szerint a férfiaknál a törések előfordulási aránya is jóval magasabb, mint a nőknél. A hematológiai rendellenességek, azon belül az avar kori szériákban viszonylag gyakori cribra orbitalia

31 alacsony előfordulási aránya feltehetően a vizsgálati anyag töredékes megtartási állapotával magyarázható. A rendellenesség lokalizációs helyét, az orbitatetőt, a leletek csaknem felénél nem vizsgálhattuk. Feltételezésünk szerint a cribra orbitalia gyakorisága nagyobb lehetett. Erre utal a korábbi vizsgálat eredményeként a zománchypoplasia magasabb előfordulási aránya, ugyanis a két jelenség általában ugyanazon kórfolyamat (pl. táplálkozási hiányosság) eredményeként alakul ki.

32 A fertőző megbetegedések nagy száma jellemzi a szarvasi szériát. A rossz megtartási állapot ellenére a 423 csontvázlelet egyötödénél (89 eset) tapasztaltunk valamilyen fertőzésre utaló csontelváltozást. Mivel az infekciózus megbetegedések jelentős része csonttani tünetet nem okoz, azok feltehetően még nagyobb számban fordultak elő a szériában. A 10 feltételezett tuberkulózisos eset közül - Juhász Irén személyes közlése alapján - 2 a kora, 2 a közép és 6 a késő avar korra datálható. Természetesen ezek az adatok nem elegendőek ahhoz, hogy bármilyen következtetést vonjunk le az avar kor különböző periódusaiban élt népességekre vonatkozóan. Az azonban tény, hogy a szarvasi széria a patológiás esetek - különösen a tuberkulózis - figyelembevételével megegyezést mutat az alföldi avar kori népességgel.

33 29 HERSHKOVITZ 1999; BRASILI et al. 2002. 30 MARCSIK 1988. 31 JANCSÓ 1996. 32 GOODMAN et al. 1984. 33 PÁLFI-MARCSIK 1999; MOLNÁR 2000. A tanulmány az OTKA D 38476 és a Széchenyi 5/081 számú pályázatok támogatásával készült. 419