A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Simonyi Erika: Beszámoló a MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt Árpád-kori lakóházakról

Beszámoló az MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt... 147. objektum (3-4. kép): Árpád-kori félig földbe mélyített, 3,36 x 3,60 m alapterületű, lekerekített sarkú, négyszög alaprajzú lakóház. Gödre a jelentkezési szinttől mérve 20 cm mély. A mezőgazdasági művelés - főként a kemencét - erősen megbolygatta. A háznak északnyugat-délkeleti tengelyű szelemenes tetőszerkezete volt. A két cölöplyukból az egyik az északnyugati fal közepén került elő, ez ovális alakú, 36 cm átmérőjű volt, mélysége a padlótól 57 cm. A délkeleti fal közepén találtuk meg a másikat, amely kerek alakú volt, átmérője 23 cm, mélysége 36 cm. Mindkét cölöplyuk belső oldala 1-2 cm vastagon - a 143. háznál ismertetett módon - keményre volt döngölve. A kemence az északkeleti sarokban állt, az altalajból meghagyott földtömbbe vájták (átmérője: 102 cm). A kemence feneke 10 cm-rel magasabban volt, mint a padló. Rossz megtartású tapasztását a szántás erősen bolygatta, alatta 2-4 cm vastag kavicsos réteget tártunk fel. A ház délnyugati és délkeleti negyedében egy-egy szabályos téglalap alakú gödröt bontottunk ki (5. kép). A délnyugati negyedben lévő 71 x 44 cm oldalhoszszúságú, lekerekített sarkú, téglalap alakú volt. A padlótól mérve 36 cm mély. A gödör két hosszanti oldalán, közel szabályos téglalap alakú, lekerekített sarkú mélyedést bontottunk ki, amely a padlóba 4-5 centiméterre mélyedt le. A gödör és a ház sarka között az altalajból kialakított rézsűs padkát figyeltünk meg. A délkeleti negyedben található gödör mérete 82 x 61 cm, mélysége a padlótól 38 cm volt. A gödör hosszanti oldalai mentén a padlóban téglalap alakú 3-6 centiméteres mélyedést megfigyeltünk meg. E mélyedéseket a gödröt lefedő deszka lenyomataként értelmeztük. Valószínűnek tartjuk, hogy ezeket a gödröket nem munkavégzésre „ülőgödörnek" -, hanem tárolásra használták.

3 A házhoz a délkeleti sarokban, a kemencével szemben „nyélszerű nyúlvány" csatlakozott. Hossza 140 cm, szélessége 44 cm, mélysége 11 cm volt. A vége öblösen lemélyedt. A kürtő nem a padló szintjéről, hanem attól mintegy 10 centiméterrel magasabban indult. Leletanyag: 12-13. századi cserépbogrács oldaltöredéke, valamint állatcsontok. 154. objektum (6. kép): Árpád-kori, félig földbe mélyített, 210 x 284 cm alapterületű, lekerekített sarkú, négyszög alaprajzú ház maradványa. A ház északkeleti felét egy későbbi beásás - a 156. árok - bolygatta meg. A ház gödrét 25-40 cm-re mélyítették az altalajba. A szelemenes tetőszerkezetre az északnyugati és a délkeleti oldal közepén előkerült cölöplyukak utalnak. A délkeleti oldalon levő átmérője 14 cm, mélysége a padlótól 32 cm. Alakja ovális, tölcseresen elkeskenyedő, hegyes végű. A másik cölöplyuk kerek alakú, 12 cm átmérőjű és 32 cm mély volt. 3 E házban, de ugyanígy a Gyál 10. lelőhely 9. és 13. házában is megfigyeltük, hogy a szögletes tárológödrök agyagos oldalfalát keményre döngölték. Egy esősebb időszak után e gödrökből a víz szinte egyáltalán nem szivárgott el. Ezért úgy gondoljuk, hogy a gödör akár az értékesebb termények tárolására is szolgálhatott, hiszen a falon keresztül a rágcsálók nem tudtak ahhoz hozzáférni. 355