A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Simonyi Erika: Beszámoló a MO. autóút Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyén feltárt Árpád-kori lakóházakról

Simonyi Erika A kemence az északkeleti sarokban állt (átmérője: 68 x 57 cm). Boltozatát folyami kövekből rakták, amelyek közé egy őrlőkő töredékeit is beépítették. A fenekét a padlószinten a szürke agyagos altalajra tapasztották; enyhén átégett, rossz megtartású volt. A kemencét a ház pusztulásakor elhordhatták, mivel a boltozat kövei közül igen kevés maradt meg. A ház délkeleti sarkában, a kemencével szemközt „nyélszerű nyúlványt" tártunk fel, amelynek hossza 106 cm, szélessége 32 cm, mélysége 18 cm. A kürtő 30 centiméterrel a padló szintje felett indult. Kisebb foltban megmaradt a padlót 12 cm vastagságban borító szürke agyagtapasztás. Leletanyag: A ház betöltéséből Árpád-kori, hullámvonal díszes kerámiatöredék került elő. Gyál 10. lelőhely Mint azt fentebb említettük, a lelőhely középső része a tereprendezés során megsemmisült. A domb gerincén eredetileg a 20-30 cm vastag humuszréteg alatt 30-40 cm vastag, szürke agyagos homok húzódott, ez alatt több méter vastagságban sárga homok rakódott le. A domb középső részét egészen a sárga homokig elbányászták. Ezen a részen egyedül a 24. ház és néhány gödör alsó 5-15 cm-e maradt meg. A domb peremén lévő házak, gödrök jóval mélyebbek voltak. A mélyebben fekvő délnyugati részen (a humuszdepó alatt) az agyagos réteg vékonyabb volt, mint a domb tetején, itt az árkokat és a Humuszdepó 1. házat a sárga homokba ásták bele. Az épületek kialakítását tapasztalatunk szerint meghatározta az altalaj. Ez alapján a feltárt házakat két csoportba soroljuk. Az egyik típust a szürke agyagos rétegbe ásták (Gyál 10. lelőhely 9, 13; Gyál 3. lelőhely 147. objektum). E házakra jellemzőek a szögletes, padlóba mélyedő tárológödrök és a belső teret tagoló padkák. A másik típust a homokra épített házak képviselik. E házakban, megakadályozandó a padló süllyedését, deszkával bélelték ki a lakógödör alját (Humuszdepó 1, Gyál 3. lelőhely 143. objektum). A homokra épített házakban értelemszerűen nem tudtak tárológödröket kialakítani. A Gyál 10. lelőhelyen feltárt házak közel azonos tájolásúak voltak. Három ház - Humuszdepó 1, 9, 13. objektum - egy sorban, egymástól 18-20 méterre helyezkedett el. Az összesítő térképből (1. kép) is kirajzolódik, hogy e település esetében jogosan feltételezünk kötött telekhatárokat. A leletanyag, a tájolás és a szuperpozíció hiánya arra utal, hogy a négy ház egy időben állhatott. 9. objektum (7. kép): Árpád-kori félig földbe mélyített, lekerekített sarkú, majdnem szabályos négyzet (297 x 280 cm) alaprajzú lakóház (8. kép). Gödrét átlagosan 25 centiméterrel mélyítették a szürke homokos altalajba. A ház északnyugati oldala az északi felén 2025 centiméterrel szélesebb, mint a déli részen. A tetőszerkezetre a szelementartó ágasok cölöp lyukai utalnak a ház délkelet-északnyugati tengelyében. Az északnyugati oldal középén lévő cölöphelyet (átmérője 20 cm, mélysége 58 cm) egyszer 356