A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)
Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon
Honfoglalás kori temető Kálón Néhány női (vagy kislány) sírban a korszak más temetőihez hasonlóan Kálón is találtak üveg gyöngyszemekéi. Volt köztük több, kisebb-nagyobb szemű dudoros, millefiori díszítésű, fehér hullámvonalakkal, feketés alapszínnel; néhány fehéres gerezdéit gyöngy és pár szem sárgásbarna kásagyöngy (5, 35, 67. sír) (4. kép). A 72. számú sírban eltemetett idős nő mellkasának középső részéről került elő egy átfúrt kagyló, kz egyszerű kis ékszert talán amulettként hordta nyakában viselője bőrszíjra vagy fonalra fűzve. Két fiatal és egy idősebb nőt temettek el karjukon karperecekkel. Összesen négy különböző darab volt a sírokban; az alkar csontjait fogták át középtájékon. A 10. sírban vékony bronz pántkarperec került elő (3. kép). Az erősen kopott, néhol hiányos darab ép vége lekerekített, középen átfúrt (5. kép). Ugyanebben a sírban gömbsorcsüngős fülbevalók utaltak rangosabbnak tekinthető halottra. A 20. számú sírban nyugvó fiatal nő karját egy pödrött végű bronz karperec ékesítette (3, 5. kép). Pántja egyenletes szélességű és vastagságú a pödrött végeknél is, anyaga tömör. Két különböző típust találtak a 35. számú sírban eltemetett idősebb nő karjain (4. kép). Bal oldalon sodrott bronz karperec fogta át középen az alkart, jobb oldalon pedig a csukló közelében volt egy töredékes, pödrött végű példány (5. kép). 36 A lekerekített, vagy kiszélesedő végű pántkarperecekkel viszonylag gyakran találkozhatunk a X. századi temetőkben. A bronzból készült példányok a XI. századig előfordulnak a szegényebb népesség temetőiben. 37 A díszítetlen, pödrött végű karpereceket a kutatás a X. század első kétharmadára keltezi, előfordulásuk főleg köznépi temetőkben jellemző. 38 Nem kerültek még elő olyan archaikus tárgyakkal vagy korai pénzekkel datálható sírokból, melyek a típus elterjedését határozottan az első nemzedékhez, a X század legelejéhez kötnék. 39 A sodrott bronz karpereceknek egyik jellegzetes változatát képviseli a káli darab. Szőke Béla a spirális végű, sodort típus használatának kezdetét elég kései időpontra, a 960-970-es évekre tette. Szabó János Győző is tárgyalta a különböző bronz huzalkarperecek között e változatot. Felhívta rá a figyelmet, hogy kevés az Árpád-kori pénzekkel keltezett példány, ellenben korábbi, a X. század első felében megnyitott temetőkben is előfordul ez a tárgy. 40 A szerző utal egy Aldebrő-Mocsáros temetőjében talált karperecre, mely állatalakos öntött bronz hajfonatkorongokkal együtt került elő a 13. sírból. 41 A Hajdúböszörmény-Bodaszőlő-Büdöskút lelőhelyen feltárt sírok még közöletlenek, de a leletekről és a X. század első felére keltezhető temetőről az ásató Nepper Ibolya rövid leírásában már olvashatunk. 42 Itt szintén akadt a leletanyagban két, a kálihoz hasonló karperec. Homokmégy-Halomon a honfoglalók első generációja által használt temetőben a 8. sírban két példányt is találtak a feltárás során. 43 Mindezt fiA 35. sírban ezenkívül többek között üveggyöngyök, bronz fülesgomb, bronz hajkarikák tartoztak a viselethez. 37 RÉVÉSZ 1996. 90. 38 SZŐKE 1962. 72, 73, 96. 39 RÉVÉSZ 1996. 91. 40 SZABÓ 1980. 66. - további irodalommal. 41 SZABÓ 1963. 103-105. 42 HM 1996. 220-224. 43 HORVÁTH 1993. 324-325, 337-338. 337