A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon

Honfoglalás kori temető Kálón Néhány női (vagy kislány) sírban a korszak más temetőihez hasonlóan Kálón is találtak üveg gyöngyszemekéi. Volt köztük több, kisebb-nagyobb szemű dudoros, millefiori díszítésű, fehér hullámvonalakkal, feketés alapszínnel; néhány fehéres ge­rezdéit gyöngy és pár szem sárgásbarna kásagyöngy (5, 35, 67. sír) (4. kép). A 72. számú sírban eltemetett idős nő mellkasának középső részéről került elő egy átfúrt kagyló, kz egyszerű kis ékszert talán amulettként hordta nyakában viselője bőrszíj­ra vagy fonalra fűzve. Két fiatal és egy idősebb nőt temettek el karjukon karperecekkel. Összesen négy különböző darab volt a sírokban; az alkar csontjait fogták át középtájékon. A 10. sírban vékony bronz pántkarperec került elő (3. kép). Az erősen kopott, néhol hiányos darab ép vége lekerekített, középen átfúrt (5. kép). Ugyanebben a sírban gömbsorcsüngős fülbevalók utaltak rangosabbnak tekinthető halottra. A 20. számú sírban nyugvó fiatal nő karját egy pödrött végű bronz karperec ékesítette (3, 5. kép). Pántja egyenletes szélességű és vastagságú a pödrött végeknél is, anyaga tö­mör. Két különböző típust találtak a 35. számú sírban eltemetett idősebb nő karjain (4. kép). Bal oldalon sodrott bronz karperec fogta át középen az alkart, jobb olda­lon pedig a csukló közelében volt egy töredékes, pödrött végű példány (5. kép). 36 A lekerekített, vagy kiszélesedő végű pántkarperecekkel viszonylag gyakran találkozhatunk a X. századi temetőkben. A bronzból készült példányok a XI. száza­dig előfordulnak a szegényebb népesség temetőiben. 37 A díszítetlen, pödrött végű karpereceket a kutatás a X. század első kétharmadára keltezi, előfordulásuk főleg köznépi temetőkben jellemző. 38 Nem kerültek még elő olyan archaikus tárgyakkal vagy korai pénzekkel datálható sírokból, melyek a típus elterjedését határozottan az első nemzedékhez, a X század legelejéhez kötnék. 39 A sodrott bronz karpereceknek egyik jellegzetes változatát képviseli a káli darab. Szőke Béla a spirális végű, so­dort típus használatának kezdetét elég kései időpontra, a 960-970-es évekre tette. Szabó János Győző is tárgyalta a különböző bronz huzalkarperecek között e válto­zatot. Felhívta rá a figyelmet, hogy kevés az Árpád-kori pénzekkel keltezett pél­dány, ellenben korábbi, a X. század első felében megnyitott temetőkben is előfor­dul ez a tárgy. 40 A szerző utal egy Aldebrő-Mocsáros temetőjében talált karperecre, mely állatalakos öntött bronz hajfonatkorongokkal együtt került elő a 13. sírból. 41 A Hajdúböszörmény-Bodaszőlő-Büdöskút lelőhelyen feltárt sírok még közöletlenek, de a leletekről és a X. század első felére keltezhető temetőről az ásató Nepper Ibo­lya rövid leírásában már olvashatunk. 42 Itt szintén akadt a leletanyagban két, a káli­hoz hasonló karperec. Homokmégy-Halomon a honfoglalók első generációja által használt temetőben a 8. sírban két példányt is találtak a feltárás során. 43 Mindezt fi­A 35. sírban ezenkívül többek között üveggyöngyök, bronz fülesgomb, bronz hajkarikák tartoztak a viselethez. 37 RÉVÉSZ 1996. 90. 38 SZŐKE 1962. 72, 73, 96. 39 RÉVÉSZ 1996. 91. 40 SZABÓ 1980. 66. - további irodalommal. 41 SZABÓ 1963. 103-105. 42 HM 1996. 220-224. 43 HORVÁTH 1993. 324-325, 337-338. 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom