A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)
Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon
Füredi Agnes jedő gyűjtést. 27 A hasonló formájú, de gyakran eltérő kidolgozású párhuzamokat hazánktól keletre találták meg a kutatók, a délorosz sztyeppe-területeken, a VolgaKáma vidékig. Révész László kiemelte, hogy a gömbsorcsüngős fülbevalók a Kárpátoktól keletre sem terjedtek el minden nép kultúrájában, időben pedig nem előzik meg feltétlenül a hazai darabokat. 28 A tárgytípus használata a K^át-medencében nem zárható szűk időkeretek közé, hiszen a legkorábban nyitott, és a század végéig biztosan felhagyott X. századi temetőkben éppúgy megtalálható, mint ahogyan néhány XI. századra átnyúló, kora Áфád-kori, pénzekkel datált sírokat is magukban foglaló temetőkben, bár Áфád-házi királyok pénzeivel nem voltak egy sírban ilyen fülbevalók. 29 A XI. század legelejénél később valószínűleg nem kerültek sírba. A dokumentáció bejegyzései szerint a 42. sír (9-10 éves kisfiú) földjében volt egy öntött bronz, négygömbös fölbevaló (5. kép). 30 Az egyedi darab jól illeszthető a bizánci-balkáni eredetű tárgyak sorába, melyeket Mesterházy Károly gyűjtött össze és mutatott be részletesen. 31 A formai rokonság alapján egy csoportban tárgyalt négygömbös fülbevalók különböző anyagú és kidolgozású példányait a szerző összegyűjtötte, és rendszerezte. A fülbevaló-típus öntött változatai általában bronzból vagy ezüstből készültek. 32 A káli fülbevaló azon import áruk sorába tartozik a jelek szerint, melyek bizánci és balkáni eredetűek, és egy tiszai kereskedelmi útvonalra utalnak. 33 Mesterházy Károly összegyűjtötte többek között a négygömbös fülbevalók különféle változatainak párhuzamait, s kiderült, hogy még az egyszerű, öntött típus is Korinthosztól Magyarországig követhető Bulgárián és az Al-Duna vidékén át. A fülbevalókat a Balkánon nehéz keltezni, ritkán kerültek elő pénzekkel datált sírokból, s hosszú időn át használatban voltak. А КафаМт^епсеЕ példányok azonban korai sírokból származnak, s Mesterházy Károly véleménye szerint legkésőbb a X. század első harmadának végéig földbe kerültek: a kutató a honfoglalók első nemzedékéhez köti a négygömbös fülbevalók és öntött változataik megjelenését. Az AlDuna vidékén készülhettek ezek a bronz utánzatok, ahol rontott példányok, különböző öntőformák utalnak a IX-X. században ott működő bronzöntő műhelyekre. 34 A helyi darabok nem igazán egymással, inkább a déli párhuzamokkal mutatnak szorosabb kapcsolatokat. 35 Nálunk nem terjedtek el széles körben, ez is a keltezés szűkebb időhatárait jelezheti. 27 SCHULZE-DÖRRLAMM 1988. 390-392, 457-458. - A szerző alapos gyűjtést végzett, és megközelítése - a lehető legtöbb korai, akár a IX. századra is keltezhető tárgyat „kiszűrni" - jó irányvonalat adhat a továbbiakban, bár néha egy-egy tárgytípus jelenlétének túlzott jelentőséget tulajdonít a keltezésben, az adott temetkezés egyéb mellékleteit, összképét esetleg figyelmen kívül hagyva. 28 RÉVÉSZ 1988. 154; RÉVÉSZ 1996. 80. 29 RÉVÉSZ 1988. 149. 30 Az előkerülési hely a 42. sírban a koponya környéke, de az antropológus vizsgálata szerint ez egy fiúgyermek sírja, a tárgy idehelyezése tehát nem feltétlenül viseleti elemként történhetett. 31 MESTERHÁZY 1990; MESTERHÁZY 1991. 32 MESTERHÁZY 1991. 146-151. 33 MESTERHÁZY 1993b. 461. 34 MESTERHÁZY 1991. 150, 168, 170; MESTERHÁZY 1993b. 454. 35 MESTERHÁZY 1991. 150. 336
