A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon

Honfoglalás kori temető Kálón párosan kerültek elő (5, 28, 37. sír). A szakirodalomban általánosan hajkarikának nevezik ezeket az ékszereket, a viselet módjának többszöri átgondolása, rekonstrukciója után. A tárgytípust Szőke Béla elemezte összefoglalóan, s ő - figyelembe véve, hogy gyakran a koponya két oldalán volt egy-egy karika a sírokban - fülben hordott ékszernek tekintette azokat.

20 Ismerünk a korszak temetőiből ékszereket, melyeket kétségen kívül fülbevalóként használhattak, méghozzá kiképzésük alapján a fülekbe fürt lyukakban, ezért nem vethető el ez a használati mód az egyszerű, nyitott karikák esetében sem, akár párban, akár egyenként voltak a sírokban. Ugyanakkor a hajfonat összefogására vagy díszítésére is használhatták az egyszerű ékszertípust. A rendelkezésre álló adatok nem elegendőek ahhoz, hogy a viseleti módot kizárólagosan meghatározzuk. A nyitott hajkarikákat a X. század elejétől megtaláljuk a temetőkben, s a kora Árpád-korig folyamatosan divatban maradtak. A káli temetőből azonban hiányoznak az egyéb, pödrött végű, S végű változatok, más, a X. század első felében használt temetőkhöz hasonlóan.

21 A korszak ismert lelőhelyeinek tanúsága szerint elfogadható, hogy a nyitott végűtől eltérő típusú karikák megjelenése a temetőkben inkább a X. század első harmadának végétől, közepétől várható.

22 A káli temetőben előkerült néhány figyelemre méltó fülbevaló. Az egyik pár a temetőn belül rangosabbnak tekinthető 10. számú női temetkezés mellékletei közt (3. kép), a koponya két oldalán volt: egy-egy szép gömbsorcsüngős fülbevaló (5. kép), ezüst fülkarikával és rézdrótra felfűzött ezüst gömbökkel, melyek tömörek, s nem két üreges félgömbből préseltek.

23 Ilyen tömör gömbökkel ellátott példányokat is említ Révész László (Várpalotáról és Letkés-Téglaégetőről), melyeknek gömböcskéi ólomból készültek.

24 A gömbsorcsüngős fülbevalók egy-egy példánya megjelenik a módosabb középréteghez sorolható közösségek körében is, de köznépinek tekinthető, szegényesebb temetőkben szintén előfordulhat. A lelőhelyek ismeretében Révész László rámutat összefoglaló tanulmányában, hogy ezekben a temetőkben a rangosabbnak tűnő sírokban találtak gömbsorcsüngős fülbevalókat.

25 A káli temető szintén alátámasztja ezt a képet, s kimondhatjuk, hogy ez a fülbevaló viselőjének (vagy családjának) a közösségben elismert rangját jelzi.

26 A gömbsorcsüngős fülbevalók egyértelműen a X. század elejére a Kárpátmedencében megtelepedő magyarság szállásterületéhez köthetőek, azelőtt, illetve a IX. század után nem terjedtek el más etnikumú, jellegű népesség temetőiben. Révész László mellett Mechthild Schulze-Dörrlamm is elvégzett egy Eurázsiára kiter20 SZŐKE 1962. 35. - A korábbi irodalmat is ismerteti a szerző. 21 RÉVÉSZ 1996. 79. 22 MESTERHÁZY 1993a. 294; MESTERHÁZY 1993b. 453. 23 Fontos lenne a fémtárgyak esetében az anyagvizsgálat, mert egyelőre csak a külső megjelenés alapján határozhattam meg a fülbevaló anyagát. 24 RÉVÉSZ 1988. 148. 25 RÉVÉSZ 1988. 148-149. 26 A 10. sírból a fülbevalók mellett vékony bronzlemezből készített karpánt - a temetőn belül ez is ritka, rangosabb mellékletnek számít - és vaskés töredéke került elő. 335