A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon

Honfoglalás kori temető Kálón értelmezésekor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fegyveres sírok elhelyezkedésének. Véleménye szerint a különböző rontó erők meghatározott irányának megfelelően tudatosan alakították ki a sírhelyeket.

14 A sírgödrök egyszerű aknák, formájuk szabálytalan téglalap, lekerekített sarkokkal, egyik vagy mindkét keskenyebbik oldalukon gyakran ívelt záródással. A legtöbb váz vállai felhúzott helyzetben voltak, a lábak nyújtott helyzetben vagy szorosan, kissé behajlítva, a karok a test mellett kinyújtva vagy a mellkason keresztezve kerültek elő. Mindezen jegyek valamiféle szorosabb halotti lepel használatára utalhatnak. A 64. sírban talált idősebb férfinak a lábai a bokáknál, kezei a csuklónál, a medence felett keresztezték egymást, mintha összekötözték volna azokat. Az egyik felékszerezve eltemetett idősebb nő (35. sír) sírgödrében növényi magok kerültek elő kis foltban, egy kisgyereknél pedig (46. sír) tojáshéj töredékeit találták a törzsön (4. kép). Koponya trepanációja is előfordult 5 esetben, melléklet nélküli sírokban. Éry Kinga vizsgálata szerint a 17. sír középkorú férfijának koponyáján 3 darab kör alakú, kicsi, sekély bemélyedést alakítottak ki.

ls A koponyaüreg tényleges megnyitására a 11. sírban nyugvó felnőtt nő esetében került sor. Az ő trepanációja hosszúkás alakú, gyógyult szélű. Három felnőtt sírjában pedig (15, 18, 75. sír) az öreglik nyilvánvalóan postmortalis - megnyitására volt példa.

16 Az egyik gyermek sírjában a koponya felszedésekor került elő egy ezüst Berengarius rex érem (888-915), az ásató feltételezése szerint temetéskor helyezhették a szájba (vagy szájra, szemre) túlvilági útravalóként (4. kép). Néhány sírban az ásató olyan helyzetben figyelt meg nyílhegyeket, kis pengéket, melyből arra következtetett, hogy azokat temetéskor lőtték-szúrták a sírba. A legtöbb esetben azonban nem egyértelmű, hogy nyílcsúcsok töredékeit vagy késpengét találtak. Antropológiai elemzés A káli temető csonttani anyaga a feltárás után rögtön K. Éry Kinga antropológushoz került. Lengyel Imre kémiai, szerológiai vizsgálatokkal segítette a feldolgozást.

17 Az alábbiakban az ő eredményeiket foglalom össze röviden. A káli népesség embertanilag meglehetősen homogén volt, s részét képezte a magyar honfoglalás folyamán, a IX. század végén - X. század elején a Kárpát-medencébe érkező népcsoportnak. A sírok nagy részében europid jellegeket mutató egyének nyugodtak, csak két-három kevert, europid-mongolid típust határoztak meg a taxonómiai vizsgálat során.

18 14 SZABÓ 1970. 268. - A dolgozatnak nem célja a temetkezéshez fűződő hiedelmek részletes összefoglalása és elemzése, de véleményem szerint nem ennyire egyértelmű a sírok elhelyezkedése. 15 A karosi II. temetőben két sírból is került elő olyan koponya, melyen három jelképes trepanációt végeztek (RÉVÉSZ 1996. 192). 16 ÉRY 1970. 26-29. - Ezen eljárás további kutatása érdekes lehet, hiszen kérdéses, hogy egyáltalán mikor került rá sor: a temetés előtt vagy utólagosan, a sírt megbolygatva. 17 ÉRY 1970; SZABÓ 1970. 265. 18 A trepanációval kapcsolatos eredményeket már fentebb ismertettem. 333