A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Füredi Ágnes: Honfoglalás kori temető Kálon

Füredi Agnes jához (ez jól látható a délnyugati oldalon, ahol a szélső sírsor vonalát követi); és mind az északi, mind a nyugati oldalon megszakad az árok, mintha bejáratot képezne a sírmező észak-déli és kelet-nyugati tengelyében. Lelet nem került elő belőle, s cölöplyukra vagy bármiféle kerítésszerkezetre utaló nyomra sem akadtak a közvetlen közelében. Az árkok mind a két oldalon l-l szakaszukon megkettőzve húzódnak, s két irányból az északnyugati saroknál Y alakban összefutnak, vízelvezető szerepre is emlékeztetve. Talán a temetkezési területhez tartozott a 3 cölöplyuk, melyeket szorosan egymás mellett, az északi „kaputól" délkeletre, annak közelében találtak. Helyzetük utalhat valamiféle 3 oszlopból álló építményre, mely esetleg a körülötte látható „sírmentes" területtel együtt a temetőhöz tartozó szakrális helyszín, „szent berek" része lehetett.

6 A káli temetőárok kapcsán Szabó János Győző megvizsgálta a temetkezési helyekhez fűződő hiedelmeket, és rámutatott, hogy nemcsak a temetkezések, hanem magának az egész temetőnek és helyzetének megfigyelése is fontos információkat adhat.

7 Néhány más lelőhelyen is kerültek elő hasonló jellegű árkok, azonban csak rövidebb szakaszokon tudták feltárni azokat. Csátalja-Vágotthegy temetőjének északi oldalán figyeltek meg egy rövidebb árokszakaszt.

8 Fiad-Kérpusztán az Árpád-kori temető keleti oldalán, a sírok mentén húzódott árok.

9 A Szabadkígyóspálligeti sírokat övező árokszakaszok nyomaira a temető északi és déli oldalán bukkantak a feltárás során.

10 A közöletlen Hajdúdorog-gyúlási temetőt Fodor István mutatta be röviden a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási katalógusában. A X. század közepén nyitott sírmező északi oldalán árkot tártak fel, melyből cserépüst töredékei kerültek elő." Említésre érdemes, hogy a tiszafüredi nagy avar temető északnyugati és délnyugati sarkában is előkerült egy-egy rövidebb, elkanyarodó árokszakasz. Az egykori árok itt egy elkülönülő jellegű területet kerített körbe, ahová a megfigyelések szerint a korai sírok tartoztak.

12 A temetkezési rítus A káli sírmező észak-déli irányban húzódik, a sírok kelet-nyugati tájolásúak, maximum 35 fokos eltéréssel.

13 A temetőben nincs rátemetkezés, és sírsorok, öszszetartozó sírcsoportok is megfigyelhetőek. Eszerint tehát a temető használata tudatos volt, a temetkezések bizonyos rendszerhez igazodva történtek, és a korábbi sírok helyét pontosan ismerték a közösség tagjai (2. kép). Az ásató a temetőárok 6 SZABÓ 1970. 268-270. - Hasonló üres térség volt megfigyelhető a Püspökladány-eperjesvölgyi temetőben, a X. századi sírcsoportok által közrefogva (NEPPER 1994. 156). 7 SZABÓ 1970. 268-270. 8 CS. SÓS-PARÁDI 1971. 108, 115. 9 SZABÓ 1970. 269. 10 BÁLINT 1971. 59. 11 HM. 1996. 229. - A feltárást vezető Fodor István szócikke. 12 GARAM 1995. 404. 13 A pontosabb tájolást a lelőhely felett húzódó magasfeszültségű távvezeték akadályozta, a mágneses iránytűt megzavarva, valószínűleg ez az oka, hogy a sírrajzokon általában nem jelölték a tájolást. Az ásatási napló szerint emiatt a korábban mért tájolási adatok sem tekinthetőek pontosnak 332